HU216322B - Textilanyag hővel rögzíthető közbélés számára, amely textilanyag levegősugárral terjedelmesített vetülékfonalakat tartalmaz - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya textilanyag közbélés hővel történő rögzítésére,amelynek vetülékei terjedelmesített szintetikűs főnalakattartalmaznak. A találmány lényege, hőgy az anyagnak legalább avetüléke nagy térfőgatú, szintetikűs főnalból áll, amelylevegősűgárral történő terjedelmesítéssel készül, legalább kétműltifilamentből, nevezetesen gy első magfőnalból, amelynektömegaránya 20–40% és egy másődik effektfőnalból, amelynek tömegaránya60–80%, és a magfőnal túladagőlása 10–25%-ős, az effektfőnaltúladagőlása pedig 70%-ős. ŕ

Description

A találmány tárgya textilanyag közbélés hővel történő rögzítésére, amelynek vetülékei terjedelmesített szintetikus fonalakat tartalmaznak, ruhadarabok bélelésére, különösen hővel történő bélelésre, a felületére hővel felragadó polimerek révén.

A hővel rögzíthető közbélések között megkülönböztetünk úgynevezett textilanyagokat és másrészt nemszövött textilanyagokat. A textilanyagokat szövéssel vagy hurkolással készítik, míg a nemszövött anyagokat fonalakból vagy filamentekből álló paplanok megszilárdításából képezik.

Finom és könnyű anyagoknál, mint például ingeknél, ruháknál vagy könnyű kabátkáknál alkalmazott közbélések számára készült textilanyagoknál alkalmaztak már eddig is terjedelmesített szintetikus fonalakat, amelyeket hamissodratok rögzítésével készítenek. Ez a korlátozás a finom és könnyű anyagokra az ezzel a teqedelmesítési technikával kapott teqedelmesített folyamatos fonalak enyhe bolyhosságából adódó kis térfogat és sima felület következménye. Annak érdekében, hogy ezeknek a textilanyagoknak a közbéléshez szükséges tapintást adják, szövés vagy hurkolás után ezeket összehúzó kezelésnek és hőkezelésnek kell alávetni, hogy a filamentek bolyhosságát előhozzák.

Az összehúzó és hőrögzítő kezelések hatása a textilanyag térfogatának növelése, és így a tapintásának módosítása. Ennek érdekében a szövésnél vagy hurkolásnál olyan textilanyagot kell létrehozni, amelynek szélessége 15—30%-kal nagyobb, mint amekkorát az összehúzó és hőrögzítő kezelés után elérnek. Ez tehát azt jelenti, hogy olyan szövőszékeket kell alkalmazni, amelyek nagy szélességben tudnak dolgozni.

Ezen túlmenően a textilanyag, ami így összehúzódott, egy maradék nyúlást mutat, ami közel van az összehúzódás mértékéhez. Ez a nyúlás a viselt ruha alaktartását károsan befolyásolhatja, mivel a közbélés sem szolgál arra, hogy a ruhadarab alakját stabilizálja, mivel ő maga is megnyúlik, például ha hurkolt kelméről van szó.

Azonkívül a hővel rögzíthető közbélés területén azt vizsgálják, hogy a textílanyagnak jó fedőképessége van-e, úgy hogy a hőre olvadó polimer lerakódásai, amelyek a textilanyag felületén megjelennek, ne hatoljanak be annak belsejébe, mert egy ilyen behatolás eredményeképpen a közbélés és következésképpen a ruhadarab is helyileg megmerevedik. Azonos súlyú közbélés esetén a polimer behatolása annál nehezebben megy végbe, minél zártabb a textilanyag felülete, azaz ha a textilanyagot képező fonalak vagy filamentek között minél kisebb távolság van. Minél kisebb ez a távolság, annál nagyobb a textilanyag fedési tényezője. Szerkezeti szempontból azonos tömeg mellett a nemszövött anyagból készült közbélésnek sokkal jobb a fedőképessége, mint a textilanyagból készült közbélésé.

Emellett azonban a nemszövött anyagok nem eléggé terjedelmesek ahhoz, hogy hővel rögzíthető közbélést képezzenek, ezért sok esetben nem alkalmazhatók.

A találmány célja olyan textilanyag létrehozása hővel rögzíthető közbélés számára, amelynek olyan fedőképessége van, mint a nemszövött anyagé, és ugyanakkor nem rendelkezik azoknál a textilanyagoknál tapasztalt hiányosságokkal, amelyeket rögzített hamissodratos eljárással hoznak létre.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az anyagnak legalább a vetüléke nagy térfogatú szintetikus fonalból áll, amely levegősugárral történő terjedelmesítéssel készül, legalább két multifilamentből, nevezetesen egy első magfonalból, amelynek tömegaránya 20-40% és egy második effektfonalból, amelynek tömegaránya 60-80% és a magfonal túladagolása 10-25%-os, az effektfonal túladagolása pedig 70%-os.

Azt tapasztaltuk, hogy a fenti körülmények között a textilanyagnak rendkívül jó fedőképessége van, tapintása hasonló a vágott szálakból készült, fonalalapú textilanyagéhoz, és nagyon nagy a terjedelmessége.

Valójában a levegősugárral történő terjedelmesítés magfonallal és effektfonallal már hosszú idő óta ismert. Ilyen technikát ismertet a 2.450.891 számú francia szabadalom. Mind ez ideig azonban még egyetlen olyan textilanyag sem ismert hővel rögzíthető közbélés számára, amely textilanyag olyan nagy térfogatú, terjedelmesített, szintetikus fonalakból áll, amelyeket légsugaras terjedelmesítéssel állítunk elő két multifilamentből túladagolással. Ennek a technikának a szokásos körülményei között a kapott fonal nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket egy optimális közbéléstől megkövetelünk.

Előnyösen a textilanyag vetülékhurkolt kelme, amelyben a vetülékfonal tömegaránya a láncfonalhoz képest legalább 80%. Ebben az esetben megállapítható, hogy a textilanyag fedőképessége sokkal nagyobb, mint azé, amit úgy kapunk, ha egy vetülékfonalat alkalmazunk, ha ugyanolyan finomságú fonalakból képzett vetülékfonalat alkalmazunk a találmány szerinti, levegősugárral terjedelmesített fonal helyett.

Egy további előnyös kivitel szerint a multifilamentekből álló fonal a magfonalnak felel meg, amelynek bizonyos nyújthatósága van. Ennek eredményeképpen a hővel rögzíthető közbéléshez alkalmazott textilanyagnak ugyancsak maradék nyúlása van, amely közel áll a vágott szálakból készült fonal alapú, szövött vagy hurkolt kelméknél elérhető nyúláshoz. Valójában, ha a textilanyagoknál egy erős megnyúlás hátrányos, mivel nem teszi lehetővé a ruhadarabok stabilizálását, mivel azok maguk is megnyúlnak, kívánatos, hogy a textilanyagnak legyen bizonyos nyújthatósága, hogy így a ruhadarab megőrizze rugalmasságát.

A nyúlás, amiről itt szó van, 10-15%-os nagyságrendű. Ezt a találmány szerinti textilanyagnál úgy érjük el, hogy olyan terjedelmesített magfonalakat alkalmazunk, amelyeket a hagyományos hamissodratú technikával állítunk elő. így a levegősugárral terjedelmesített fonal maradék rugalmasságot tartalmaz, amely ennek a feszítésnek felel meg.

Egy más kivitelnél a vetülékfonalak nyithatóságát úgy érjük el, hogy a magfonalban elasztotán- (poliuretán) alapú Alámenteket alkalmazunk. A magfonal körül az effektfonal által létrehozott hurkok jelenléte ellenére

HU 216 322 Β a vetülékfonal megőrzi a magfonal nyújthatóságának egy részét.

Előnyösen az effektfonal Alámentjeinek finomsága egységesen 1-3 decitex. A finomságnak ez a tartománya lehetővé teszi, hogy kiküszöböljük a túl finom filamentekből és a túl durva filamentekből adódó hátrányokat. Nagyon finom Alámentek esetében a Alámentek lelapulása következhet be, amikor a polimert pontokban felvisszük a textilanyagra a közbélés hővel való rögzítése érdekében. Ha az effektfonalban 3 decitexnél nagyobb finomságú Alámenteket alkalmazunk, akkor az károsan hat arra nézve, hogy jó fedőképességet érjünk el előre meghatározott súlyú textilanyag esetében.

A találmány jobban érthetővé válik a leírás során, amelynek kapcsán egy olyan kiviteli példát ismertetünk, ahol a hővel rögzíthető közbélés számára létrehozott textilanyagnak legalább a vetüléke levegősugárral teijedelmesített, nagy térfogatú, szintetikus fonalakból áll, és amelynek előállítása az 1. ábrán bemutatott vázlat szerint történik.

A találmány értelmében a hővel rögzíthető közbélés egy textilanyagból áll, azaz egy szövetből vagy vetülékkelméből, amelynek legalább a vetülékfonalai szintetikus fonalak, amelyeket levegősugárral történő terjedelmesítéssel állítunk elő legalább két multifilamentfonalból, mégpedig egy 2 magfonalból 20-40 tömeg%-ban és egy 3 effektfonalból 60-80-ban. A vetülékfonal előállítása során a 2 magfonal túladagolása 10-25%-os és a 3 effektfonal túladagolása legalább 70%-os.

Magától értetődik, hogy egy ilyen teijedelmesített fonal nemcsak vetülékfonalként, hanem láncfonalként is alkalmazható, de az egyszerűség kedvéért a jelen leírásban ezt a fonalat vetülékfonalként alkalmazzuk.

Az 1. ábrán vázlatosan a vetülékfonal előállítása látható, amely teijedelmesített, szintetikus fonal, és ennek jellemzői megfelelnek az előbb elmondottaknak.

Az 1 vetülékfonal két multifilament egyesítéséből származik, éspedig a 2 magfonalból és a 3 effektfonalból. A 2 magfonal 4 orsóról tekeredik le, áthalad az nyújtóberendezésen, és feltekeredik több menetben egy 6 betáplálóhengerre, mielőtt belépne a 7 terjedelmesítőfúvókába. A 3 effektfonal hasonló pályát fut be: a 8 orsóról tekeredik le, áthalad a 9 nyújtórendszeren és több menetben a 10 betáplálóhenger köré tekeredik, majd ugyanazon időpontban, mint a 2 magfonal, belép a 7 terjedelmesítőfúvókába. Előnyösen a 2 magfonal a rajzon nem ábrázolt nedvesítőrendszeren halad keresztül, mielőtt belépne a 7 terjedelmesítőfúvókába.

A 7 teijedelmesítőfúvókát sűrített levegővel tápláljuk a 11 vezetéken keresztül, a rajzon nem ábrázolt forrásból. A 7 terjedelmesítőfúvókából kilépő 12 fonal egy első 13 hengeren, majd egy második közbenső 14 hengeren halad át, amelyre több menetben feltekeredik, majd az így kapott 1 vetülékfonalat 15 orsó alakra hozzuk, amelyet aló fogadóhenger forgat.

A légsugárral történő terjedelmesítés elve alapján a és 10 betáplálóhengerek kerületi sebessége, illetve a 2 magfonal és a 3 effektfonal sebessége nagyobb, mint az első 13 henger kerületi sebessége.

A 2 magfonal túladagolása mértékének a találmány értelmében 10—25%-osnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a 6 betáplálóhenger kerületi sebessége 10-25%kal nagyobb, mint az 1 vetülékfonal feltekercselésének kerületi sebessége az első 13 hengeren. Ugyanez a 3 effektfonalra vonatkoztatva azt jelenti, hogy a túladagolás mértékének legalább 70%-osnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy 10 betáplálóhenger kerületi sebessége 70%-kal nagyobb, mint az 1 vetülékfonal feltekercselési sebessége az első 13 hengeren.

A második közbenső 14 henger az 1 vetülékfonal feszítésének szabályzására szolgál. Kerületi sebessége kissé nagyobb lehet a 13 henger kerületi sebességénél. A 16 fogadóhenger kerületi sebessége nagyobb vagy kisebb lehet, mint az első 13 hengeré. A 13 henger kerületi sebességét kisebbre választjuk, mint a 16 fogadóhengerét akkor, ha azt akarjuk, hogy a 2 magfonal az 1 vetülékfonalban feszített állapotban legyen anélkül, hogy a 2 magfonalon túlságosan sok hurok képződne.

Az első 13 henger kerületi sebessége a 6 és 10 betáplálóhengerek kerületi sebességéhez képest meghatározza a 2 magfonal és a 3 effektfonal túladagolását, amikor azok áthaladnak a 7 terjedelmesítőfúvókán. A sűrített levegőáram, amelyet a 11 vezetéken keresztül juttatunk be, behatol a 7 teijedelmesítőfúvóka belső kamrájába, és itt találkozik a 2 magfonallal és a 3 effektfonallal. A sűrített levegő által a kamra belsejében létrehozott örvényhatás a 2 magfonalat és 3 effektfonalat képező Alámentek összekeveredését hozza létre oly mértékben, hogy a 3 effektfonal Alámentjeiből hurkok képződnek, amelyek beszorulnak és rögzítődnek a 2 magfonal Alámentjei közé. Világos tehát, hogy a 3 effektfonal túladagolást mértéke befolyásolja a kapott hurkokat. A 2 magfonal túladagolása lehetővé teszi a Alámentjeinek kinyílását úgy, hogy a 3 effektfonal Alámentjei a sűrített levegő hatására be tudnak hatolni a 2 magfonal Alámentjei közé.

Abban az esetben, ha a 2 magfonal és/vagy a 3 effektfonal POY-típusú fonalakból áll, azaz olyan fonalakból, amelyek a fonalképzéskor csak egy előnyújtásnak voltak kitéve, a berendezés az 5 vagy 9 nyújtóberendezés és a 7 teijedelmesítőfúvóka között egy nyújtórendszert tartalmaz, amely két betáplálóhengerből áll, és ezek közül az alul lévő henger nagyobb kerületi sebességgel forog, mint a fölül lévő henger, és ezek, ha fűtve vannak, a fonal hőrögzítését is elvégzik. A 2 magfonal és a 3 effektfonal túladagolását a nyújtórendszer alsó görgőjének és az első közbenső henger kerületi sebességétől kiindulva az előzőekben elmondottak szerint hajtják végre.

A fent leírt tecnhikával olyan 1 vetülékfonalat kaptunk, amelynek fonalfinomsága 360 decitex, és amelyben 30 tömeg% 2 magfonal és 70 tömeg% 3 effektfonal van. A 2 magfonal 170 decitexes multifilamentfonal, amely 170 decitex finomságú, 72 POY-típusú fonalpászmából készül, mindegyik multifilament 2,36 decitex finomságú. A 3 effektfonal 170 decitex finomságú multifilamentfonal, amelyben 72 POY-típusú fonalpászma van, mindegyik filament 2,36 decitex értékű. A 2 magfonalat, és a 3 effektfonalat ugyanazon nyújtórendszerben nyújtottuk,

HU 216 322 Β amíg a 100 decitex értékű fonalfinomságot elérték. Az 1 vetülékfonalat úgy kaptuk, hogy a 2 magfonalat 11%kal és a 3 effektfonalat 170%-kal túladagoltuk.

Az 1 vetülékfonalat vetülékhurkolt kelme előállításánál alkalmaztuk, hővel rögzíthető közbélés számára, amelynél a vetülék a hurkolt kelme teljes súlyának 80%-át képezi.

Összehasonlításképpen létrehoztunk olyan vetülékhurkolt kelmét, amelynek ugyanolyan kelmeszerkezete és ugyanolyan vetüléksűrűsége volt, és amelynél vetülékként ugyanolyan fonalfinomságú fonalakat alkalmaztunk, amelyeket „open end” fonalgyártással hoztunk létre.

Megfigyeltük, hogy a légsugárral terjedelmesített, szintetikus vetülékfonallal kapott, kötött kelme fedési tényezője sokkal nagyobb, mint a vágott szálakból készült fonal alapú kelméé. Hasonló eredmény adódik a két kelme vastagságának összehasonlításából. A különbség több, mint az egyszeresből a kétszeresbe. Pontosabban, a SODEMAT cég által forgalomba hozott berendezés segítségével végzett vastagságmérés a találmány szerinti vetülékhurkolt kelme esetében 0,77 mm-t adott, míg az „open end fonallal” készült kelme esetében 0,33 mm-t adott.

Természetes, hogy vágottszál-alapú vetülékből készült kelme esetében azt általában igénybevételnek, nevezetesen dörzsölésnek vetik alá, hogy a felületen szabad szálvégek jelenjenek meg. Még a dörzsölés után is megfigyelhető, hogy a vágott szálakból készült fonal alapú vetülékkelme fedési tényezője kisebb, mint a találmány szerinti vetülék alkalmazásával készült kelme esetében. Valójában a nagy terjedelmességű, teijedelmesített fonalak hurkai sokkal több helyet foglalnak el a vetülékkelme szemei között, mint a dörzsölt fonalé, amely utóbbiak a vetülékkelme felületén maradnak.

Megfigyelhetjük azt is, hogy a találmány szerinti, kötött kelmével elérhető borítottság, a szokásos szőtt textilanyagokkal összehasonlítva, amelyeket hővel rögzíthető közbélésekhez alkalmaznak, sokkal egyenletesebb. Azonkívül, amikor a textilanyagra a ragasztási pontokat felvisszük, akkor a polimerek sokkal jobban tapadnak.

Ezeket a jó eredményeket megkísérelhetjük megmagyarázni az effektfonal hurkainak jelenlétével, és az ezekben a hurkokban lévő fílamentek számával, valamint egyenletes fonalfinomságukkal. Bár a levegősugár segítségével terjedelmesített vetülékfonal szerkezete viszonylag heterogén, mivel az effektfonal hurkai sugárirányban nem oszlanak meg egyenletesen, ez a heterogenitás nem befolyásolja károsan egy olyan vetülékkelme előállítását, ahol a vetülékfonal a kelme tömegének 80%-át képezi. Az effektfonal hurkai, az előzőleg elmondott körülmények között, egyrészt a vetülékkelme két felületén helyezkednek el, másrészt nagymértékben elfoglalják a szemek közötti tereket. Ez lehetővé teszi, hogy a kötött kelme nagy terjedelmességét éljük el, valamint egy olyan tapintást, amely eléggé hasonlít ahhoz, mint amilyet a vágott szálból készült fonal alapú kelme nyújt, továbbá jó borítottságot kapunk. Ugyancsak a hurkok jelenléte az, amely lehetővé teszi a ragasztási pontok nagyon jó tapadását, azonkívül, hogy ezek a felületen jelennek meg.

A találmány szerinti textilanyagnak köszönhetően olyan közbélelést lehet létrehozni, amelynek borítottsága kisebb súlyú textilanyaggal is megfelelő. Azonkívül nagymértékben csökkenthető a polimer mennyisége, amelyet a ragasztási pontokon alkalmazni kell.

A találmány nincs az elmondott kivitelre korlátozva. Egy más megoldásnál magfonalként szintetikus multifilamentfonal is alkalmazható, amelyet előzőleg hamissodratos technikával teijedelmesitettünk. Egy ilyen magfonalnak bizonyos rugalmassága van, amelyet részben fellelünk a vetülékfonalban, annak ellenére, hogy ezt bizonyos mértékig korlátozza az effektfonal jelenléte és a közbélés számára a vetülékfonalban és következésképpen a megvalósított, hővel rögzíthető közbéléshez alkalmazott textilanyagban a levegősugárral teijedelmesített vetülékfonal következtében.

Azonkívül, az előbb elmondott vetülékfonal előállítása során alkalmazni lehet mindenfajta szintetikus fonalat, amely már elő van nyújtva vagy elő lesz nyújtva, amikor is szintetikus fonal alatt minden olyan fonalat értünk, amelyet általában mesterséges fonalnak nevezünk.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Textilanyag közbélés hővel történő rögzítésére, amelynek vetülékei terjedelmesített, szintetikus fonalakat tartalmaznak, azzal jellemezve, hogy az anyagnak legalább a vetüléke nagy térfogatú, szintetikus fonalból áll, amely levegősugárral történő teijede lmesítéssel készül, legalább két multifilamentből, nevezetesen egy első magfonalból, amelynek tömegaránya 20-40% és egy második effektfonalból, amelynek tömegaránya 60-80% és a magfonal túladagolása 10-25%-os, az effektfonal túladagolása pedig 70%-os.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti textilanyag, azzal jellemezve, hogy a kapott fonal egyedi filamentjeinek finomsága 1-3 decitex.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti textilanyag, azzal jellemezve, hogy a textilanyag vetülékhurkolt kelme, amelyben a vetülékfonal súlyaránya a láncfonalhoz képest legalább 80%.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti textilanyag, azzal jellemezve, hogy a magfonalnak bizonyos nyújthatósága van, amely a vetülékfonalon 10-15%-os maradó nyúlást okoz.
5. 5. A 4. igénypont szerinti textilanyag, azzal jellemezve, hogy a magfonal hamissodratú technikával terjedelmesített fonal.
6. 6. A 4. igénypont szerinti textilanyag, azzal jellemezve, hogy a magfonal elasztotán (poliuretánalapú) Alámenteket tartalmaz.