HU209957B

HU209957B - Process for manufacturing of extrudated foam-bodies

Info

Publication number: HU209957B
Application number: HU901191A
Authority: HU
Inventors: Joseph A Brackman; Raymond M Breindel
Original assignee: Uc Ind Inc
Priority date: 1989-02-28
Filing date: 1990-02-28
Publication date: 1994-12-28
Also published as: DK51190A; FI101230B; AU620214B2; EP0385349A3; NZ232719A; MX173966B; CA2011023A1; AU5018990A; NO900937L; NO900937D0; KR910015637A; IS3558A7; DE69019842D1; DK51190D0; KR0144147B1; ES2075077T3; DE69019842T2; NO178770B; HU901191D0; FI101230B1

Description

A leírás terjedelme: 12 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

HU 209 957 Β sége 14,4656,1 kg/m₃ (0,9-3,1 lb/ft₃) a műanyag tömegére számítva 3-16 tömegrész folyékony habosítószert adagolnak, és habosítószerként az 1-klór-1,1difluor-etán, 1,1,1,2-tetrafluor-etán és 2-klór-1,1,1,2tetrafluor-etán közül legalább egyet, továbbá adott esetben még a műanyag tömegére vonatkoztatva 0,41,5 tömeg% széndioxidot, és/vagy legalább egy további alkál-halogenid, diklór-difluor-etán, és klórdifluor-etán közül választott habosítószert adagolnak, az alkil-halogenid habosítószer teljes mennyisége a műanyag tömegére számítva 3-16 tömegrész, a habosítószerhez adott esetben gócképző adalékot is adagolnak, és az extrudálást 6,67-91,42 kPa (2-27 Hg in) nyomású extrúziós térben végezzük, így 14,4—

56,1 kg/m³ (0,9-3,1 lb/ft³) sűrűségű habosított testet (24) képeznek.

A találmány tárgya olyan eljárás, mellyel darabos vagy tábla alakú, 14,4-56,1 kg/m³ (0,9-3,5 lb/ft³) sűrűséggel jellemezhető' extrudált, habosított termékek állíthatók elő. A találmány elsődlegesen azokkal a hőre lágyuló extrudált habokkal foglalkozik, melyeknek a habosítása vákuumban történt.

Az extrudált műanyaghabok igen előnyösen alkalmazhatók számos területen pl. hőszigetelés, csomagolás, dekoráció, stb. A polisztirolhabok egyik különösen fontos felhasználási területe a hőszigetelés biztosítása. Az ilyen típusú felhasználásnál lényeges, hogy a műanyag hőszigetelő képessége a lehető leghosszabb ideig megőrződjön, s hogy a hab szerkezeti stabilitása kielégítő legyen. A találmány a polimer habok közül az ún. extrudált habokkal foglalkozik. Az extrudált habok általában uniform sejtszerkezetűek, s mint ilyen különösen előnyösen használhatók fel a hőszigetelésben.

A polimer haboknak egy másik fontos jellemzője a sűrűség, mely általában 16-80 kg/m³ (1-5 lb/ft³) értékhatárok közé esik. A 32 kg/m³ (1 lb/ft³) sűrűség polisztirolhabok esetében általánosnak tekinthető, s ilyen készítmények a kereskedelmi forgalomból beszerezhetők. A sűrűség és a sejtszerkezet méretviszonyainak összefüggése különösen hőszigetelésre történő felhasználásra szánt műanyaghabok esetén fontos tényező. Általánosságban elmondható, hogy a kívánt sejtszerkezet, azaz kis cellaméret fenntartása mellett a kis (32 kg/m³ alatti) sűrűségű habok előállítása nem könnyű feladat. A sűrűség csökkenése általában a cellaméret relatív növekedésével jár együtt, s azok a kísérletek melyek a kis sűrűségű, s egyben viszonylag kis cellaméretű habosított műanyagot a habosítószer mennyiségének és az extrudátum hőmérsékletének szabályozásával kívánták elérni, nem jártak teljes sikerrel. A cellaméret csökkentésével a termék sűrűsége általában a magasabb értékek irányába tolódik el.

Hosszú időn keresztül a polisztirolhabok extrudálásánál különböző szénhalogenideket használtak habosítószerként, pl. metilén-klorid, etil-klorid; e habosítószereket használhatják egyedül vagy (általában CFCnek nevezett) fluorkarbonokkal együtt, ilyen pl. a diklór-difluor-metán. Azokban az eljárásokban, melyekben habosítószerként metil-kloridot, etil-kloridot használnak fel, egyedül vagy más habosítószerekkel kombinálva, szükség van az extrudált anyag bizonyos érésére, egy olyan időszakra, melyben a metil- vagy etilklorid elhagyja a cellát, s a levegő a megfelelő diffúzós folyamatok révén a cella falán át bejuthat abba.

A 4 393 016 sz. USA-beli szabadalmi leírás polisztirolhabok előállítását írja le etil-klorid, metil-klorid és diklór-difluor-metán habosítószer keverék felhasználásával. A 4 451 417 sz. USA-beli szabadalmi leírás etilklorid és diklór-difluor-metán keverék felhasználásáról számol be.

Napjainkban a kormányok és a környezetvédők jelentős erőfeszítéseket követelnek az aeroszolok hajtógázaiként, hűtőközegként, habosítószerként valamint az elektronikában és űrhajózásban egyaránt felhasznált fluorkarbonok (CFC-k) mennyiségének csökkentésére, esetleg felhasználásuk teljes beszüntetésére. A fentiekben felsorolt célokra használható fluorkarbonok közé tartozik pl. a CFC-11, mely klór-trifluor-metán; a CFC-12, mely diklór-difluor-metán; a CFC-13, 1,2,2triflour-l,l,2-triklór-etán. Az elmúlt években erőfeszítések történtek arra vonatkozóan, hogy a CFC vegyületeket szénhidrogénekkel, mint bután vagy inért gázokkal, mint pl. szén-dioxid helyettesítsék. Ilyen szén-dioxid és egy alkánt tartalmazó habosítószer keverék felhasználásáról számolnak be a 4 344 710 és 4 424 287 sz. USA-beli szabadalmi leírásokban. A CFC-k részleges vagy teljes helyettesítésére egy másik javaslat, a hidrogént nem tartalmazó CFC-k helyettesítése legalább egy hidrogénatomot tartalmazó fluorszénhidrogénekkel. Ezeket az anyagokat általában lágy CFC-ként, HCFC-ként vagy HFC-ként szerepeltetik az irodalomban.

A HCFC-k (lágy CFC, HFC) különleges előnye, hogy az ózon réteget lényegesen kevésbé károsítják, mint a CFC vegyületek. Az ózonkárosító potenciál egy relatív mérőszám arra vonatkozóan, hogy az anyag milyen mértékben károsítja a sztratoszféra ózon rétegét. Az alábbi HCFC vegyületekről, mint a klór-difluor-metán (HCFC-22), az l,l-diklór-2,2,2-trifluor-etán (HCFC-123), az l-klór-l,l-difluor-etán (HCFC142b), 1,1,1,2-tetrafluor-etán (MCFC-134a) bebizonyosodott, hogy a CFC vegyületekhez képest kevésbé károsítják az ózonréteget, s a CFC vegyületek helyettesítésére alkalmasak. Az 1 537 421 sz. angol szabadalmi leírás polisztirol habtestek előállítását írja le legalább egy (A) általános képletű vegyületet: R’-CF₂-R² ahol

HU 209 957 Β

R¹ jelentése metil-, etil-, klór-metil-, fluor-metil-, klórfluor-metil-, difluor-metil- vagy trifluor-metil-csoport;

R² jelentése pedig hidrogén-, klór- vagy fluoratom vagy trifluor-, illetve metilcsoport; a szubsztituensek jelentése azzal a megkötéssel értelmezhető, hogy a vegyület nem tartalmazhat 3 szénatomnál többet, s amennyiben csak 2 fluoratomot tartalmaz, a szénatomok száma kötelezően három tartalmazó habosítószer keverékkel. Az itt felsorolt habosítószerekkel előállított habosított testek sejtszerkezetében a cellák azonosak, s a cellaméret 0,1-1,2 mm közötti. A habosított testek sűrűsége 16,02-80,1 kg/m³(1-5 lb/ft³) közötti.

A találmány egy megvalósításánál a fenti habosítószerek közül egyet vagy többet egy ún. második habosítószerrel kombinálva használnak fel, ez utóbbinak a polimeren való diffúziósebessége nitrogénra vonatkoztatva 0,017-nél nagyobb. Az ilyen „második habosítószerre” példa a metil-klorid, etil-klorid, klór-difluormetán, fluor-klór-metán, 1,1-difluor-etán.

Az 1 562 026 sz. angol szabadalmi leírásban polisztirolhabok előállításáról számolnak be, az eljárás során az 1 537 421 sz. szabadalmi leírásban megadott habosítószereket használják fel azzal az eltéréssel, hogy itt R¹ diklór-metil-csoportot jelent.

A 4 636 537 sz. USA-beli szabadalmi leírásban szereplő eljárásban szén-dioxid, etil-klorid és diklórdifluor-metán (F—12) vagy 1-klór-1,1-difluor-etán (F142b) vagy ezek keveréke alkotja a habosítószer keveréket. Az elsődleges cellaméret csökkentésére gócképzőszer is adagolható a habosítható keverékhez. Gócképzőként használható pl. talkum, kalcium-szilikát, indigó stb.

A 3 960 792 sz. USA-beli szabadalmi leírás zárt cellás habszerkezetű polisztirolhabok előállítására szolgáló habosítóanyag keverékről számol be. Az alkalmazott habosítóanyag keverék a levegőhöz viszonyítva 0,75-6-szoros diffúzió sebességgel halad a sztirol polimeren át. A szabadalmi leírásban ilyen tulajdonságú keverékként a metil-klorid és diklór-difluor-metán; metil-klorid, neopentán és diklór-difluor-metán; metil-klorid, dikór-difluor-metán és diklór-tetrafluoretán elegyeit sorolják fel. A felhasznált habosítószer keverék csakis olyan lehet, melyben a sztirol polimer nem oldódik.

A 3 770 668 sz. USA-beli szabadalmi leírás olyan zárt cellás habszerkezetű polisztirol habtestekről számol be, ahol a hab meghatározott mennyiségű diklórdifluor-metánt, triklór-fluor-metánt vagy 1,2-diklór-tetrafluor-etánt tartalmaz, s az átlagos cellaméret 0,ΙΟ,45 mm közötti, a habosított testek sűrűsége pedig a 22,43-28,84 kg/m³ (1,4-1,8 lb/ft³) tartományba esik. A polisztirolhabok habosítóanyagai az előbb felsoroltakon kívül tartalmazhatnak még szénhalogenideket pl. metil-klorid, etil-klorid, vinil-klorid és ezek keverékei.

Az extrudált szintetikus habosított testek előállítására szolgáló általános eljárás az alábbi lépéseket tartalmazza.

Egy alkenil-csoporttal szubsztituált aromás plimert, pl. polisztirolt melegítve plasztifikálunk, majd egy vagy több folyékony habosítószert adunk hozzá, a polimerrel alaposan elkeverjük olyan körülmények között, melyek lehetővé teszik az illékony habosítószernek az alapos elkeverését, s megakadályozzák a keverék habzását. A polimer és a habosítószerek alapos, mélyreható keverés után keletkező elegyét, mely adott esetben további adalékanyagokat is tartalmazhat, pl. gócképzőket, égésgátlókat stb. lehűtjük, majd a nyomás csökkentésével érhetjük el a keverék habzását, a kívánt habosított testek keletkezését. A kívánt tulajdonságú habosított testek a lehűtött plasztifikált polimer-habosítószer keverék alacsonyabb nyomáson való extrúziójával állíthatók elő. Bizonyos extrúziós eljárásokban a habosítható elegyet egy vákuum kamrába extrudáljuk, s ott a hab expanziója atmoszferikusnál kisebb nyomáson következik be. Vákuum habextrúziós berendezésre és eljárásokra találhatunk példákat a 3 584 108; a

169 272 és a 3 822 331 sz. USA-beli szabadalmi leírásokban. A vákuum extrúziós technika felhasználásának egyik problémája az anyagnak a vákuum kamrából való eltávolításával kapcsolatos, különösen, ha az anyag kényes természetű vagy törékeny, mint pl. a polisztirolhab nagy táblák vagy darabos testek formájában. Ennek a problémának a megoldására nyújt megoldást a 3 704 083 és a 4 044 084 sz. USA-beli szabadalmi leírás egy hidrosztatikus elvű elvételi rendszer felhasználásával. Az extrúziós berendezés további módosítását és javítását jelenti az a készülék, melyről a

199 310 sz. szabadalmi leírás számol be, s mely egy nagy hidrosztatikus elvű elvételi rendszert tartalmaz, amely evakuált állapotban gyakorlatilag vízzel van feltöltve, felső részében azonban vákuum kamra található, ahol az extrudáló szerszámból kiömlő anyag kellőképpen kiterjedhet.

Találmányunk 14,4-56,1 kg/m³ térfogati tömeggel jellemezhető habosított testek előállítására szolgáló eljárás. A találmány tehát eljárás hosszirányban kiterjedő, extrudált, hőre lágyuló alkenil-helyettesített aromás műanyag alapanyagú, habosított testek előállítására, melynek során a hőre lágyuló műanyagot hővel plasztifikáljuk; egy vagy több folyékony habosítószert adunk hozzá; a habosítószert egyenletesen belekeverjük a műanyagba, olyan nyomáson, amely elegendő ahhoz, hogy megelőzze a műanyag habosodását, így habosítható műanyagkeveréket képezünk; a habosítható műanyagkeveréket extrudáljuk, így habosított testeket hozunk létre; a habosított testeket szobahőmérsékletre lehűtjük, és a habosítható műanyag elegyhez adott esetben gócképzőszert és adott esetben szén-dioxidot adagolunk. Az eljárást az jellemzi, hogy olyan habosított testeket állítunk elő, melyek sűrűsége 14,4—

56,1 kg/m³ (0,9-3,1 lb/ft³), a műanyag tömegére számítva 3-16 tömegrész folyékony habosítószert adagolunk a műanyagkompozícióhoz, és habosítószerként az l-klór-l,l-difluor-etán, 1,1,1,2-tetrafluor-etán és 2klór-l,l,l,2-tetrafluor-etán közül legalább egyet, továbbá adott esetben még a műanyag tömegére vonatkoztatva 0,4-1,5 tömeg% széndioxidot, és/vagy legalább egy további alkil-halogenid, diklór-difluor-etán,

HU 209 957 Β és klór-difluor-etán közül választott habosítószert adagolunk, az alkil-halogenid habosítószer teljes mennyisége a műanyag tömegére számítva 3-16 tömegrész, a habosítószer adott esetben gócképző adalékot is adagolunk, és az extrudálást 6,67-91,42 kPa (2-27 Hg in) nyomású extrúziós térben végezzük, így 14,456,1 kg/m³ (0,9-3,1 lb/ft³) sűrűségű habosított testet képezünk.

A találmány egyik lehetséges megvalósítási módjánál a keveréket csökkentett nyomáson extrudáljuk. A légkörinél kisebb nyomású teret egy elnyújtott kamrában állítjuk elő, a kamra egyik végén a habosítható műanyag keverék hatol be egy extrúziós szerszámon és a másik végén a habosított test egy vízfürdőn keresztül távozik.

A találmány szerinti eljárással előállított habosított testekre jellemző, hogy térfogati tömegük megfelel a kívánalmaknak, sejtszerkezetük átlagos cellamérete viszonylag kicsi, kb. 0,5 mm vagy ennél kisebb, nyomószilárdságuk és térfogategységre eső cellaszámuk nagy.

A találmány jobb megértése kedvéért a következőkben a megoldást ábrák kapcsán szemléltetjük. Az

1. ábra a találmány szerinti eljárás kivitelezéséhez előnyösen felhasználható berendezés sematikus oldalnézeti metszeti képe. A

2. ábra a kamra bemenő oldalán található, legyező alakú íuvóka rendszer és alakító mechanizmus nagyított felülnézeti részletrajza. A

3. ábra az egyik dugattyú-henger együttes sematikus ábrázolása, amely az alakító hengerek vagy egyéb felső szállító berendezések lebegtetésére szolgál.

A szabadalmi leírásban és az igénypontokban szereplő rész, illetve százalék értékek tömegviszonyokat reprezentálnak.

^J A találmány szerinti eljárással habosíthatók, s extrudálhatók az alábbi hőre lágyuló műanyagok: pl. szubsztituált aromás vinilpolimerek (homo- vagy kopolimerek), poli(fenilén-éter)-ek, poli(vinil-klorid), vinilidén-klorid (80 rész) és akrilnitril (20 rész) kopolimerizációjánál keletkező poli(vinilidén-klorid)-ok, poliolefinek pl. polietilén és etilén valamint vinil-acetát vagy etil-akrilát kopolimerjei, stb. Az ilyen típusú gyanták keverékei a találmány szerinti eljárással habosíthatók. Például polisztirol és poli(fenilén-éter) keverékéből a találmány szerinti eljárással habosított testek alakíthatók ki. A találmány szerinti eljárásban a hőre lágyuló műanyagok közül előnyösen dolgozhatók fel a szubsztituált aromás vinil polimerek.

A találmány szerinti eljárással extrudált és habosított szubsztituált aromás poliolefmek legalább 50 t% (I) általános képlet szerint aromás alkenil vegyületet tartalmaznak: ahol

Ar aromás szénhidrogéncsoportot vagy benzol homológok közé tartozó halogéntartalmú aromás szénhidrogéncsoportot jelent.

R jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport. A polimerizálás során megmaradó monomer legalább egy etilén típusú telítetlen, az aromás vegyülettel kopolimerizálódni képes monomert tartalmaz.

Az (I) általános képletnek megfelelő aromás alkenil vegyület egyes eljárásokban lehet a (II) általános képletű vegyület, ahol

R¹, R³, R⁴, R⁵ és R⁶ egymástól függetlenül hidrogén-, klór- vagy brómatom, vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport és

R² hidrogénatom vagy metilcsoport, a szubsztituensek jelentései azzal a megkötéssel értelmezhetők, hogy a monomer összes szénatomszáma nem haladhatja meg a 12-t.

Az alkenil-szubsztituált aromás monomerek közé tartozik a sztirol, α-metil-sztirol, o-metil-sztirol, mmetil-sztirol, p-metil-sztirol, o-klór-sztirol, p-klór-sztirol, 2,6-diklór-sztirol, o-bróm-sztirol, stb. Az etilén típusú telítetlen monomerre, mely az előbb felsorolt sztirol származékokkal kopolimerizálható, az alábbi példák sorolhatók fel: metil-metakrilát, akrilsav-nitril, alma-savanhidrid, metil-maleinsavanhidrid, metilén-borostyánkősavanhidirid, stb.

A találmány szerinti eljárásban az alkenilcsoporttal szubsztituált aromás polimerek közül előnyösen használhatók fel a sztirol típusú polimerek. A polisztirolok lehetnek sztirol homopolimerek vagy sztirolnak és egy vagy több kopolimerizálható etilén típusú, telítetlen monomernek a kopolimerjei. Ilyen sztirolpolimerek és sztirolkopolimerek a kereskedelemben több forrásból a több eltérő molekulatömeggel jellemzett minőségben beszerezhetők. A polimerek molekulatömege számtalan módszerrel, a szakemberek számára ismert módon határozható meg, ilyen például a viszkozitás meghatározása, a fénytörés és az ultracentrifugális szedimentáció értékeinek vizsgálata. A polimer olvadék egy adott keresztmetszetű nyíláson keresztül történő áramlási sebessége, melyet olvadék folyási indexnek (MFI) is neveznek, szintén felvilágosítást adhat a molekulatömeg viszonyokról. Az MFI módszer viszonylag kis költség vonzatú, egyszerűen kivitelezhető technika. A módszer részletei számos publikációban megtalálhatók, pl. P. J. Flory a Principles of Polimer Chemistry címen megjelent (Comell University Press, Ithacs, New York, 1953) könyvében. A 100 000-500 000 közötti molekulatömegű polimerek az általában hasznosíthatók, előnyösek a 150 000-450 000 közöttiek, s még előnyösebbek a 250 000-350 000 közötti molekulatömegűek. A felhasználható sztirolpolimerek (a továbbiakban polisztirolokként hivatkozunk rájuk) számos kereskedelmi forrásból beszerezhetők, s az így beszerzett polisztirolok több tulajdonságukban különböznek, pl. eltérőek az olvadék folyási indexek, polisztirolok beszerezhetők például az ARCO Chemical Company-tól „DYLENE” általános márkajelzéssel, ilyen pl. a DYLENE D-8, valamint a Polysar Ltd.-től (Sarnia, Ontario).

A találmány szerinti eljárással előállított extrudált, habosított termékek tulajdonságai a gyártáshoz felhasznált polimer molekulatömegének megváltoztatásával szabályozhatók és módosíthatók. Például kisebb sűrűségű polisztirolhabok és módosíthatók. Például kisebb sűrűségű polisztirolhabok előállítása egyszerűbbé tehető nagy molekulatömegű polimerek felhasználásá4

HU 209 957 Β val, s nagyobb sűrűségű habosított testek előállítása egyszerűsíthető kisebb molekulatömegű vagy nagyobb viszkozitású polimerek felhasználásával.

Speciális sztirolkopolimerek állíthatók elő például az alábbi keverékekből: 701% sztirol és 301% akrilnitril; 80 t% sztirol és 20 t% vinil-toluol; 75 t% sztirol és 251% metil-metakrilát; stb.

Az illékony és folyékony habosítószerek, melyeket a találmány szerinti eljárás alkalmaz, az alább felsorolandó vegyületek közül legalább egyet tartalmaznak: l-klór-l,l-difluor-etán (HCFC-142b), 1,1,1,2-tetrafluor-etán (HFC-134a), 2-klór-1,1,1,2-tetrafluor-etán (HCFC-124). A melegítéssel plasztifikált alkenil-csoporttal szubsztituált aromás polimerhez. 100 tömegrész polimerre vonatkoztatva 3-16 tömegrész vagy még ezt is meghaladó mennyiségű habosítószert adunk. A polimerbe kevert habosítószer mennyiségének módosítása, a habosítószer keveréket alkotó komponensek minőségétől való függésen túl, lehetőséget nyújt a kívánt különböző jellemzőjű extrudált habtestek előállítására.

A találmány szerinti eljárásban felhasznált habosítószer a l-klór-l,l-difluor-etán (HCFC-142b), 1,1,1,2tetrafluor-etán (HFC-134a), 2-klór-1,1,1,2-tetrafluoretán (HCFC-124) mellett egyéb illékony komponenseket is tartalmazhat, melyek szintén hatékony habosítószerek. Az adott esetben alkalmazott, kiegészítő habosítószerekre példa a diklór-difluor-metán (CFC-12) és a klór-difluor-metán (HCFC-22), szén-dioxid és a fentiek keverékei. A habosítószer keverékek 25-75 t% 1klór-l,l-difluór-etánt, 1,1,1,2-tetrafluor-etánt vagy 2klór-l,l,l,2-tetrafluor-etánt tartalmaznak, illetve 2575 t%-ban tartalmazzák CFC-12 és HCFC-22 közül legalább az egyiket. A különösen előnyös habosítószer komplexek 30-70 t% 1,1,1,2-tetrafluor-etánt, 7030 t% 1-klór-l; 1-difluor-etánt; 50-70 t% 1-klór-1,1difluor-etánt és 30-50 t% klór-difluor-metánt; a 6080 t% 1-klór-l, 1-difluor-etánt és 20^10 t% diklór-difluor-metánt tartalmaznak; előnyösek még az olyan kombinációk, melyek szén-dioxid mellett 60 t% 1klór-1,1-difluor-etánt és 40 t% diklór-difluor-metánt vagy 68 t% 1-klór-l,1-difluor-etánt és 32 t% diklórdifluor-metánt tartalmaznak. A szén-dioxid és a CFC típusú habosítószerek kombinációja azt eredményezi a habosított testek előállítása során, hogy a hasonló CFC-vel előállított, hasonló sűrűségű testekkel összevetve, a cellaméret szén-dioxid felhasználása mellett kisebb lesz. Továbbá a szén-dioxidot is tartalmazó habosítószer keverékek az extrudált, expandáltatott polisztirolhabok nyomószilárdságát összevethető sűrűség mellett előnyösen megnövelik. Amennyiben szén-dioxidot is alkalmazunk egy vagy több halokarbonnal kombinálva, a szén-dioxidot a gyanta tömegére vonatkoztatva 0,4-1,5 t%-ban lehet felhasználni. A fenti habosítószerekkel illetve habosítószer keverékkel megfelelő minőségű extrudált polisztirolhabot lehet előállítani, s így nem szükséges nagy illékonyságú s nagy diffúziós állandójú anyagokat, mint pl. metil-klorid vagy etil-klorid, használni. Alkoholok felhasználása nem szükséges, s általában nem is szerepelnek a habosítószer keverékekben. A régebbi habosítószer keverékekben szereplő alkoholokra az alábbi példák említhetők: metanol, etanol, izopropil-alkohol.

Az eljárás során a habosítószert az ismert módszerek bármelyikével az alkenilcsoporttal szubsztituált aromás alapanyaghoz adhatjuk. Az egyik kedvező megvalósításnál a habosítószert vagy habosítószer keveréket közvetlenül az anyag megömlesztésére és keverésére szolgáló berendezésbe pl. extruderbe injektáljuk. Amennyiben egynél több habosítószert használunk, lehetőség van arra, hogy ezeket külön-külön injektáljuk a megömlesztett anyagba. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál az 1. ábrán látható 10 tandem extrudereket alkalmazzuk, oly módon, hogy az első extruder végzi a habosítószer bejuttatását és keverését, míg a második extruder szabályozza az anyag keverését és lehűtését. A habosítható polimerkeverék s megömlesztett polimeren és habosítószeren (illetve szereken) kívül tartalmazhat, s általában tartalmaz is egyéb adalékanyagokat, melyek bizonyos jellemzőket és/vagy tulajdonságokat módosítanak. Gócképzőkkel az elsődleges cellaméretet csökkenthetjük. Gócképzőként felhasználható anyagok a talkum, kalcium-szilikát, kalcium-karbonát, indigó és egyebek. A gócképzőszert 100 tömegrész polimerre vonatkoztatva 0,05-5,0 tömegrész arányban szokás a habosítható polimerhez adni. A habosítandó keverékhez szokás lágyítókat is adni, ilyen például a folyékony paraffin, hidrogénezett kókuszolaj, stb. Egyéb hasznos adalékanyagok még az égésgátlók és stabilizátorok.

Az extruderből a megömlesztett polimer-habosítószer keverék egy olyan zónába jut, ahol a keverék expandál. Bár ez a zóna lehet légköri nyomású is, a találmány szerinti eljárás egy előnyös megvalósítása során ez a zóna csökkentett nyomású, azaz a nyomás a légkörinél kisebb. Ez úgy valósítható meg, hogy az expanziós zóna vákuumkamrát tartalmaz, amelyben a nyomás a kívánt szintre szabályozható, s mely által a habosítható polimer keverék a kamrán belül habosított testekké expandál. A vákuumkamrán belüli nyomás változtatható, ily módon a kívánt jellemzőknek megfelelő, különböző tulajdonságú (cellaméret, cellatérfogat és sűrűség) habosított testeket nyerhetünk. A vákuumkamra nyomása kevesebb mint 91,4 kPa (27 Hg in), általában 6,77-91,4 kPa tartományban található. Néhány foganatosítási módnál a nyomást 6,77-67,7 kPa között tartjuk. Általában a vákuum növelésével (alacsonyabb nyomáson) a keverék felhabzása növekszik és így kisebb sűrűségű habokat nyerünk.

A találmány szerinti eljárást egy előnyös megvalósításánál, mely az 1. ábrán látható, a fent leírt másodlagos extruder 12 kimenő végét úgy alakítottuk ki, hogy beleilleszkedjék, s egyben tömítse a 14 hajlított alagút (mely a 15 vákuumkamrát zárja magába), 13 felső végét, az alagút 16 alsó vége a 17 víztartályba merül, amely a vákuumkamra másik végét tömíti. A vízfürdő lehetőséget ad arra, hogy a készterméket a kamrából a vákuum fenntartása mellett kivezethessük. A vákuumkamrában keletkező extrudált polisztirolhab a kamrában előre halad, majd a vízrétegen keresztül a vákuumkamrából a vízzár másik oldalán kijut a légköri nyo5

HU 209 957 Β másra. Azon túlmenően, hogy a kamrában lévő vákuumot fenntartja, a vízfürdő a habosított testeknek a kamrán belüli lehűlését is biztosítja.

A működtetés során általában az extrudált hab a 2. ábrán részletesebben feltüntetett 20 extrúziós szerszámon távozik, a keverék kiterjedését és a hab alakítását a kiömlőnyílás síkja alatt és felett elhelyezett 22 ívelt hengerek szabályozzák. A kiömlőnyílásból távozó 24 habot - az ábrán látható alsó és felső hengerek, melyek a 25 meghajtott korongsort hajlított tengelyeken tartalmazzák - a vastagság szempontjából alakítják és végleges szélességre nyújtják. Amint az ábrán feltüntettük a 20 legyező alakú kiömlőnyílás alatt és felett egyaránt 5 ilyen meghajtott korongsort helyeztünk el. További vastagság és egyenletesség szabályozás valósítható meg azáltal, hogy a hab panelt a 27 páros, alsó és felső szállítószalagok között vezetjük át. A hab sűrűségét részben a kamrában uralkodó vákuum határozza meg. Miután az extrudált hab vastagságát, szélességét és simaságát kialakítottuk, a vízfürdőn 31 hajtóművel ellátott 30 szállítószalagon juttatjuk át, miközben a hab a vízrétegen áthaladva lehűl és szilárdabbá válik. A habnak a vízzárón való átjuttatására bármelyik megfelelő berendezés használható, mint pl. az ábrán feltüntetett szállítószalag. A találmány szerinti eljárás egy előnyös megvalósításánál a habosított testeket a vízen keresztül egy felső szállítószalag viszi át, a hab a szalaghoz a fajsúlya révén felúszva tapad. Az ábrán feltüntetett legcélszerűbbnek tartott megvalósításnál a 20 extrúziós szerszám legyező alakú, s rajta a 32 íves kiömlőnyílás található, és az ezen a legyező alakú szerszámon kiömlő keverék a feltüntetett önbeálló alakító hengerek által nyer további formázást.

Amint azt a 2. és 3. ábrán feltüntettük, annak érdekében, hogy a 22 hengereket és a 27 szállítószalagot pontosabban tudjuk szabályozni, ezeket a 34 dugattyús henger összeállítások révén lebegtetni lehet. Az ilyen dugattyús hengerek 36 rudazata a 37 vezető tengelyhez van kötve, amely a megfelelő hengert vagy szállítószalagot tartja. Mindegyikhez lehetséges egy ilyen dugattyús henger összeállítás.

A 41 levegő forrásból a 42 nyomásszabályozón és 43 ellenőrző szelepen keresztül a 40 vezetéken át sűrített levegőt juttatunk be a hengerek alsó részében. Ily módon a hengerbe juttatott levegő nyomásának szabályozásával elérhető, hogy a 22 ívelt hengert a pneumatikus mechanizmus saját súlya ellenében lebegtesse. Amikor a lebegés megvalósult, a dugattyús henger egyik oldalára levegőt vezetünk a 46 tápból a 45 vezetéken, a 47 szabályozón és 48 kontroll szelepen át, így a hengerek a habosított testekre gyakorolt hatását pontosan tudjuk szabályozni. A 22 ívelt hengerek sugarai eltérőek, ezért tára súlyaik is különböznek. Mihelyt a henger lebegő állapotban kerül, csak egy csekély nyomáskülönbséget alkalmazunk, így a henger által kifejtett erő kíméletes.

A vákuum kamra, az alakító mechanizmus és a legyező alakú extrudáló szerszám részleteit illetően a 4 199 310; a 4 234 529; és 4 364 722 sz. USA-beli szabadalmi leírásokra utalunk.

A találmány szerinti eljárással előállított alkenilcsoporttal szubsztituált poliaromás habosított testek az alábbi tulajdonságokkal jellemezhetők:

sűrűség: kb. 14,4-56,1 kg/m³ (0,9-3,5 lb/ft³), előnyösen 14,4-32 kg/m³ (0,9-1 lb/ft³) vagy 14,4-25,2 kg/m³(0,9-1,6 lb/ft³) közötti érték;

Átlagos cellaméret: kevesebb mint 0,5 mm, előnyösen kevesebb, mint 0,3 mm;

cella szám: kis sűrűség esetén 6100/cm³, kis sűrűség esetén különösen előnyösen 9150/cm³, 20,8-25,2 kg/m³közötti sűrűség esetén 12 200/cm³; 32 kg/m³ sűrűség felett 18 3OO/cm³.

Az alábbi példák a találmány szerinti eljárást és a találmány szerinti eljárással előállított habosított testeket szemléltetik. Az alábbi példákban felhasznált általános eljárás és berendezések, amennyiben az attól való eltérést nem jelezzük, a következők: a kiindulási polisztirol polimerből, a visszaaprított polisztirol polimerből, talkumból és az égésgátlóból plasztifikált keveréket készítünk, s ebbe a keverékbe dolgozzuk be a habosítóanyagot, melynek révén habosítható polimer keveréket kapunk. A habosítható polimer keverékhez gócképzőt és égésgátló anyagot adunk. A habosítható keveréket az extruder kimenő nyílásán át a vákuum alatt tartott hosszúkás kamra egyik végébe extrudáljuk, itt a habosítható keverék szabályozott körülmények között expandál és 61 cm (24 in) széles folytonos táblát képez, a tábla vastagsága a kívánalmaknak megfelelően változtatható.

Az 1-5. példákban a legyező alakú extrúziós szerszám ívhossza 22 cm (8,66 in), sugara 12,7 cm (5 in) és szöge 120°. A 6-18. példákban a legyező alakú extrúziós szerszám ívhossza 20,90 cm (8,23 in), sugara 12,07 cm (4,75 in) és szöget 120°. Miután a habosítható keveréket a vákuumkamrában extrudáljuk, a habosodó keverék expanzióját a kiömlő nyílás alatt és felett elhelyezett ívelt hengerek szabályozzák és ezek a 3,81-5,08 cm-en (1,5-2,0 in) belül a kívánt vastagságú 61 cm széles végtelenített táblát állítják elő. Más tábla vastagságot úgy érhetünk el, hogy szabályozzuk az extrúziós szerszám nyílását és az ívelt hengerek helyzetét. A végtelenített habtábla a vákuumkamrán keresztül halad, majd vízfürdőn keresztül vezetve lehűl, s törékenyebbé válik. A végtelenített habtáblákat, miután a vízfürdőn keresztülhaladtak, a kamra ellentétes oldaláról áthúzzuk, igény szerint igazítjuk, vágjuk.

A találmány szerinti eljárásnak megfelelően, a vákuumkamrából kikerülő habtáblákat ismert módon vizsgáljuk sűrűség, cellaméret, cella szám, nyomószilárdság, Kfaktor és egyéb vizsgálati szempontok szerint. Az átlagos cellaméret a cella X, Y és Z irányba meghatározott méreteinek az átlaga. Az X irány az extrúziós folyamat iránya; Y a technológiai haladási irányra merőleges, Z irány pedig a vastagság. A találmány szerinti eljárással előállított habtestek nyomószilárdságának meghatározását az ASTM Test Cl65-83 sz. „A hőszigetelők nyomószilárdsági tulajdonságainak vizsgálata” c. standard vizsgálati módszerrel végeztük.

Az eljárás és az azt megvalósító berendezés további részleteit a példák tartalmazzák.

HU 209 957 Β

7-5. példák tömegrész nyers sztirol polimer (ARCO Dylene D8 - olvadék folyási indexe (MFI) = 5,0/, 20 tömegrész visszaaprított polisztirol, 0,15 tömegrész talkum és 0,85 tömegrész égésgátló felhasználásával plasztikus elegyet állítunk elő. A plasztikus elegybe az alábbiakban pontosan megadott habosítószer keveréket viszünk be, így habost tható polimer keveréket kapunk. Az eljárás további részleteit és habosított testek néhány tulajdonságát az 1. táblázatban mutatjuk be.

7. táblázat

Példa	1	2	3	4	5
habosítószer (t%)
32% F-12/68% F—142(b)	8,5	8,5	8,5	-	-
40% F-22/60% F6142(b)	-	-	-	7,4	7,4
teljesítmény (kg/óra)	445,4	445,4	445,5	446,3	446,3
teljesítmény (lb/hr)	981,0	981,0	981,0	983,0	983,0
vákuum (kPa)	49,8	45,7	45,7	45,7	45,7
vákuum (Hg in)	14,7	13,5	13,5	13,5	13,5
termék
vastagsága (cm)	3,581	3,912	3,835	3,835	3,835
vastagsága (in)	1,410	1,540	1,510	1,510	1,530
sűrűség (kg/m³)	25,15	21,79	21,95	21,31	21,95
sűrűség (lb/ft³)	1,57	1,36	1,37	1,33	1,37
átlagos cellaméret (mm)	0,48	0,50	0,53	0,50	0,57
cellaszám/cm³	4412	3782	3210	3819	2637
cellaszám/in	72 318	61 987	52611	62 594	43 216
nyomószilárdság (kPa)	-	82,12	82,74	81,50	83,64
nyomószilárdság (PSI)	-	11,91	12,00	11,82	12,13
K-faktor (friss)	0,149	0,161	0,178	0,150	0,154

6-8. példák

A fentiekben leírt általános eljárást ismételjük meg, az alkalmazott összetételi előiratot, habosítószer mennyiségeket, anyagáramokat, nyomás és vákuum értékeket a 2. táblázatban foglaltuk össze. Lényeges jellemzője az itt megvalósított eljárásoknak, hogy a plasztifikált polimerbe bedolgozott habosítószer mennyiségét 11,1 t%-ra növeltük. Az így előállított habtáblák tulajdonságait a 2. táblázatban tüntetjük fel.

2. táblázat

Példa	6	7	8
összetételi előirat (t%)
nyers polimer	ARCO	ARCO	ARCO

Példa	6	7	8
összetételi előirat (t%)
visszaőrölt polimer (%)	13,80	13,80	13,80
talkum (%)	0,24	0,37	0,37
égésgátló	0,90	0,92	0,92
habosítószer (t%)
40% F-22/60% F142(b)	11,1	11,1	11,1
teljesítmény (kg/óra)	348,7	352,3	360,9
teljesítmény (lb/hr)	768	776	795
extrúziós szerszám nyomás (kPa)	3234	3238	3164
extrúziós szerszám nyomás (PSIG)	469	471	459
vákuum (kPa)	51,5	71,8	71,1
vákuum (Hg in)	15,2	21,2	21,0
a termék
vastagsága (cm)	5,207	5,182	5,131
vastagsága (in)	2,050	2,040	2,020
sűrűség (kg/m³)	24,19	29,96	30,92
sűrűség (lb/ft³)	1,51	1,87	1,93
átlagos cellaméret (mm)	0,40	0,32	0,34
cella szám/cm³	8 068	15 232	12 954
cella szám/in³	132 216	249 623	212238
nyomószilárdság (kPa)	166,1	252,8	261,5
nyomószilárdság (PSI)	24,09	36,67	37,92
K-faktor (friss)	0,163	0,153	0,154

9-14. példák

A fentiekben leírt általános eljárást ismételtük meg. A példák egy részénél az előzőektől eltérő nyers sztirol polimert használtunk (Polysar HH-101, olvadék folyási indexe = 2,5) és a habosítószer kombináció egyik elemekét szén-dioxidot használtunk. A további változtatásokat és a példák paramétereit a 3. táblázatban foglaltuk össze.

3. táblázat

Példa	9	10	11	12	13	14
összetételi előirat (t%)
nyers polimer	ARCO	ARCO	POLYS AR	POLYS AR	POLYS AR	POLYS AR
visszaőrölt polimer (%)	18,03	18,03	18,00	18,00	18,00	18,00
talkum (%)	0,45	0,45	0,38	0,13	0,35	0,13

HU 209 957 Β

Példa	9	10	11	12	13	14
összetételi előirat (t%)
égésgátló (%)	0,99	0,99	0,90	0,93	0,93	0,93
habosítószer (t%)
32% F12/68% F-142(b)	-	-	-	10,60	10,60	10,60
40% F22/60% F-142(b)	9,650	9,650	9,100	-	-	-
CO₂	0,650	0,650	0,640	0,690	0,690	0,690
teljesít- mény (kg/óra)	364,6	366,9	367,7	360,0	357,8	357,8
teljesít- mény (lb/hr)	803,0	808,0	810,0	793,0	788,0	788,0
extrúziós szerszám nyomás (kPa)	4027	3420	3834	4034	4013	4013
extrúziós szerszám nyomás (PSIG)	584	496	556	585	582	582
vákuum (kPa)	52,5	55,5	55,5	44,0	45,0	45,4
vákuum (Hg in)	15,5	16,4	16,4	13,0	13,2	13,4
a termék
vastagsága (cm)	4,93	5,16	3,91	5,66	5,54	5,74
vastagága (in)	1,94	2,03	1,54	2,23	2,18	2,26
sűrűség (kg/m³¹	24,63	24,35	24,51	20,67	20,31	20,51
sűrűség (lb/ft³)	1,55	1,52	1,53	1,29	1,33	1,28
átlagos cellaméret (mm)	0,31	0,32	0,29	0,41	0,33	0,34
cella- szám/cm³	17 236	14 802	19 290	6 842	13 618	12 290
cellaszám /in³	282444	242567	316106	112124	223161	201396
nyomász szilárdság (kPa)	196,44	187,68	152,24	95,56	88,88	98,94
nyomász szilárdság (PSI)	28,49	27,16	22,08	13,86	12,89	14,35
K-faktor (friss)	0,164	0,165	0,154	0,175	0,170	0,174

Ahogy ez a 2. és 3. táblázatból látható, bár az alkalmazott habosítószer keverék mennyisége (beleértve a széndioxidot) a 9-11. példákban kisebb mint a 6-8. példákban felhasznált 11 t%, az átlagos cellaméret az F-22/F-142b és szén-dioxid habosítószer kombinációval előállított haboknál kb. 25 t%-kal kisebb, mint a 6. példában előállított hasonló sűrűségű habé. Az 5,08 cm-es (2 in) habtáblák, melyet az F—12/F—142(b) keverékkel és szén-dioxiddal állítunk elő, jó minőségű termékek, s átlagos cellaméretük még 20,5-21,31 kg/m³ (1,28-1,33 lb/ft³) sűrűség mellett is viszonylag kicsiny (12-14. példák).

15-18. példák

Az alkalmazott összetételi előiratot, habosítószer mennyiségeket és egyéb paramétereket a 4. táblázatban foglaltuk össze.

4. táblázat

Példa	15	16	17	18
összetételi előirat (t%)
nyers polimer	ARCO	ARCO	ARCO	POLY- SAR
visszaőrölt polimer (%)	13,00	13,00	12,10	12,10
talkum (%)	0,53	0,53	0,40	0,40
égésgátló (%)	0,87	0,87	0,85	0,85
habosítószer (t%)
32% F-12/68% F142(b)	10,600	10,600	10,700	9,818
szén-dioxid	-	-	0,500	0,368
teljesítmény (kg/óra)	326,9	326,9	318,7	318,7
teljesítmény (lb/hr)	720	720	702	702
extrúziós szerszám nyomás (kPa)	4564	4613	5040	5033
(PSIG)	662	669	731	730
vákuum (kPa)	45,7	44,7	37,6	37,2
vákuum (Hg in)	13,5	13,2	11,1	11,0
termék
vastagsága (cm)	5,360	5,309	5,029	5,360
vastagsága (in)	2,11	2,09	1,98	2,11
sűrűsége (kg/m³)	21,19	24,51	21,93	21,63
sűrűsége (lb/ft³)	1,51	1,53	1,37	1,35
átlagos cellaméret (mm)	0,32	0,32	0,32	0,29
cella szám/cm³	14 823	14 958	15 245	20 610
cella szám/in³	243 065	245 121	249 816	337 747
nyomószilárdság (kPa)	127,14	126,39	95,01	91,01
nyomószilárdság (PSI)	18,44	18,33	13,78	13,22
K-faktor (friss)	0,148	0,145	0,152	0,152

HU 209 957 Β

Ahogy a 4. táblázat eredményeiből látható, 24,03 kg/m³ (1,5 lb/ft³) sűrűségű polisztirol táblák állíthatók elő (a 15. és 16. példákban ) Acro polimerből, CFC-12-t és HCFC-142b-t tartalmazó habosítószer keverékkel, a hab 0,32 mm-es átlagos cellamérettel jellemezhető. Szén-dioxid hozzáadása (17. példa) 21,95 kg/m³ sűrűségű (1,37 lb/ft³) terméket eredményez az előbbivel azonos - 0,32 mm - átlagos cellaméret mellett, annak ellenére, hogy az alkalmazott gócképző mennyiségét több mint 20%-kal csökkentettük. A18. példában, ahol nagyobb molekulatömegű Polysar polimert használunk, az átlagos cellaméret még kisebb volt mint az előzőekben, a sűrűség 21,63 kg/m³-nek (1,35 lb/ft³) adódott.

Amint a fenti leírásból és példákból látható, a találmány szerinti eljárással habtáblák és darabos habosított testek állíthatók elő l-klór-l,l-difluor-etán és (a) esetben diklór-difluor-metánt, klór-difluór-metán vagy ezek keveréke és vagy (b) esetben szén-dioxid habosítószerként való felhasználásával; a habtestek megfelelő minőségűek, sőt bizonyos esetekben jobb minőségűek, amennyiben a habosítható polimer keveréket atmoszferikusnál kisebb nyomásra extrudáljuk. A találmány szerinti eljárásban l-klór-l,l-difluor-etán, diklór-difluormetán és/vagy klór-difluor-metán felhasználása a táblás vagy darabos habosított testek jellemzőiben javulást eredményez a habost tószerként csak 1-klór-1,1difluor-etánt felhasználó eljárásban előállított termékkel szemben. Optimális eredményeket akkor kaptunk, amikor a fent említett habosítószert vagy habosítószer keveréket szén-dioxiddal kombinálva használtuk fel. A szén-dioxidnak a polimer tömegére vonatkoztatva 0,41,5 t%-os felhasználása javított minőségű habosított testeket eredményez különösen akkor, ha kis sűrűségű (32 kg/m³-nél kisebb) és kis átlagos cellaméretű, 0,20,5 mm tartományba, vagy még inkább 0,2-0,35 mm tartományba eső termékek előállítása a cél.

A találmány szerinti eljárást a találmány kedvező megvalósulásainak ismertetésével bemutatva, a szakemberek számára érthető, hogy az eljárás nagyon sok módosítással hajtható végre. így a találmány kiterjed mindazon módosításokra, melyek a szabadalmi igénypontok körébe esnek.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás hosszirányban kiterjedő, extrudált, alkenilhelyettesített aromás, hőre lágyuló műanyag alapanyagú, habosított testek előállítására, melynek során a hőre lágyuló műanyagot hővel plasztifikáljuk; egy vagy több folyékony habosítószert adunk hozzá; a habosítószert egyenletesen belekeveijük a műanyagba, olyan nyomáson, amely elegendő ahhoz, hogy megelőzze a műanyag habosodását, így habosítható műanyag keveréket képezünk; a habosítható műanyag keveréket extrudáljuk, így habosított testeket hozunk létre; a habosított testeket szobahőmérsékletre lehűtjük, és a habosítható műanyag elegyhez adott esetben gócképzőszert és adott esetben szén-dioxidot adagolunk, és így olyan habosított testeket állítunk elő, melyek sűrűsége 14,4-56,1 kg/m³ (0,9—

3,1 lb/ft³), azzal jellemezve, hogy a műanyag tömegére számítva 3-16 tömegrész folyékony habosítószert adagolunk a műanyagkompozícióhoz, és habosítószerként az 1-klór-1,1-difluór-etán, 1,1,1,2-tetrafluor-etán és 2klór-l,l,l,2-tetrafluor-etán közül legalább egyet, továbbá adott esetben még a műanyag tömegére vonatkoztatva 0,4-1,5 tömeg% szén-dioxidot, és/vagy legalább egy további alkil-halogenid, diklór-difluor-etán, és klór-di-fluor-etán közül választott habosítószert adagolunk az alkilhalogenid habosítószer teljes mennyisége a műanyag tömegére számítva 3-16 tömegrész, a habosítószerhez adott esetben gócképző adalékot is adagolunk, és az extrudálást 6,67-91,42 kPa (2-27 Hg in) nyomású extrúziós térben végezzük.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a felhasznált habosítószer diklór-difluor-etánt, klór-difluor-etánt, szén-dioxidot vagy ezek keverékét is tartalmazza.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a keverék etil-kloridtól, metil-kloridtól, metilalkoholtól, etil- vagy izopropil-alkoholtól mentes.
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hőre lágyuló műanyagként alkenil-csoporttal szubsztituált aromás polisztirolt használunk.
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, 0,2-0,5 mm közötti átlagos cellaméretű habosított test előállítására azzal jellemezve, hogy a 3-16 t rész folyékony habosítószerhez 0,4-1,5 t% szén-dioxidot is adagolunk a műanyag tömegére vonatkoztatva.
6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy extrúziós térként egy elnyújtott kamrát (14) alkalmazunk, melynek egyik végén a keveréket extrúziós szerszámon keresztül bejuttatjuk, és habosított testet (24) az elnyújtott kamra (14) másik végénél lévő víztartályon (17) keresztülvezetve a környezeti nyomásra kijuttatjuk.
7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a keveréket íves kiömlőnyílással (32) rendelkező legyező alakú extrúziós szerszámon át (20) nyomjuk az extrúziós térbe, így folyamatos habosított test (24) felületet alakítunk ki, és a keverék extrúzióját úgy szabályozzuk, hogy az ívelt kiömlőnyílás (32) síkja alatt és felett ívelt hengereket (22) helyezünk el; az ívelt hengerek (22) megfelelő sebeséggel forgó meghajtott korongsorból (25) állnak, és a kiömlőnyílás (32) síkja feletti ívelt hengerek (22) lebegtetett felfüggesztésével ellenőrzött lebegő nyomást gyakorolunk az extrúziós szerszámból (20) kilépő keverékre.
8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szén-dioxidot is tartalmazó habosítószert alkalmazunk.
9. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a habosítható keverék gócképzőszert is - előnyösen talkumot, kalcium-szilikátot, kalcium-kabonátot vagy indigót tartalmaz.
10. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy habosítószerként szén-dioxidot is tartalmazó keveréket alkalmazunk, gócképzőszerként talkumot használunk.