HU207143B - Hydraulic steel mine support - Google Patents

Description

A találmány tárgya hidraulikus acél bányatám, mely rendelkezik egy alsó támmal, amely lényegében egy, az egyik végén hengerfenékkel, a másik végén csatlakoztató gyűrűvel ellátott hengerköpenyből áll, továbbá rendelkezik egy legalább egy vezetőgyűrű fölé, az alsó iámban koaxiálisán eltolható, a csatlakoztató gyűrű által vezetett felsőtámmal, mely lényegében egy, az egyik végén a külső hengerköpenytől eltömített és ezáltal vezetett dugattyúból, a másik végén támfejjel ellátott hengerköpenyből áll, továbbá egy beállító- és rablószelepe, egy belső mozgáshatárolója és egy visszahúzó rugója van.

A fent leírt jellegű bányatám ismeretes például a 3541 871 l.sz. DE szabadalmi leírásban foglaltak alapján. Az ilyen bányatámok működésüket illetően kitűnően beváltak. E bányatámok számtalan konstrukciós kivitele ismert.

Nagy súlyuk következtében kísérletek történtek e tárnok könnyűfémből való kivitelezésére. Az ilyen könnyűfémből készült tárnok azonban azokon a helyeken, ahol sújtólég-veszély áll fent, nem alkalmazható, mert már csekély sújtólég megjelenése esetén is szikra képződhet, mely azután gázrobbanást eredményezhet. Azonkívül az ilyen könnyűfémből készült tárnok mintegy kétszer olyan drágák, mint a megfelelő acéltámok.

Az acéltámoknál, mint ismeretes egy külső hengerköpenyre hengerfeneket és lábazatot hegesztenek. Minthogy ez a külső hengerköpeny a belső henger belső dugattyújának vezetőhüvelyéül szolgál, szükségszerűen felfúrással és az azt követő köszörüléssel vagy hónolással - pontos forgácsolási műveletekkel - megmunkálják. Ezenkívül például kadmiummal vagy horgannyal felületkezelik. A tám külső hengerének fejrészébe egy hornyot esztergálnak, hogy az ott elrendezett csatlakoztató gyűrűt a hordozófogantyúval tartsa egy sodrony felett, mely a megfelelő horonyban van elhelyezve. A csatlakoztató gyűrű feladata még ezenkívül, hogy ütközőként behatárolja a belső henger kitolhatóságát. A kitolhatósági hosszat meghatározandó a belső és külső henger között egy ütköző-hüvely van elhelyezve, mely a dugattyú kitolási elmozdulásával szintén elmozdul. Ezen ütköző-hüvely hosszának megfelelően közelíti meg - a többé vagy kevésbé kitolt belső henger esetén - a csatlakoztató-gyűrű ütközési felületét, amikor is a csatlakoztató-gyűrű egyben a belső henger egy második vezetését képezi úgy elrendezve, hogy a belső henger további kitolhatóságát megakadályozza. Ebből következően a csatlakoztató-gyűrű veszi fel a támban keletkező teljes axiális erőt és azt a horonyban elhelyezett sodrony útján átadja a külső hengerre. Minthogy azonban a külső hengerre egy hengerfenék van felhegesztve, e hengernek jól hegeszthető anyagból kell készülnie, ezért nagyszilárdságú acélötvözeteket nem lehet alkalmazni.

A fellépő terhelés miatt (a külső hengerben körülbelül 400 bar nyomás lép fel) ezért ez a henger megfelelően erős falvastagsággal és ennek megfelelő súllyal rendelkezik. E helyütt kell meggondolni azt, hogy ezeknek a tárnoknak szállítása és felállítása a gyakorlatban kizárólag kézi erővel történik.

- . ..

A beállító- és rablószelep szelepháza egy alkalmas helyre kerül felhegesztésre. Ez a hegesztési munkálat, hasonlóképpen ahhoz, mellyel a hengerfeneket hegesztik fel a külső hengerre, deformálódásokhoz vezet, melyek egyrészről a szelepbetét tömítetlenségéhez vezetnek, másrészről megrongálják a már említett felületi kezelést.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a sodrony részére a csatlakoztató-gyűrűbe esztergált horony gyengíti a külső-támcsövet, minek következtében a falvastagság megfelelő növelése szükséges. A belülfekvő ütközőhüvely könnyen besülhet, és ez lehetetlenné teheti a tám összetolását. Ezenkívül minthogy ez a hüvely a belső tám ki- és betolásakor együtt mozog, a külső tám belső felületén lévő felületkezelt réteg megsérülése elkerülhetetlen.

A leírt szerkezeti jellemzőkből felismerhetők az acélbányatámok ismert konstrukcióinak hátrányai és minden további nélkül megállapítható, hogy ezeknek a tárnoknak javítása kvalifikált szakemberek és nagypontosságú szerszámgépek nélkül nem lehetséges. Ettől függetlenül a javítás során a tárnok felületi védelme minden esetben megsérül. Azonkívül, minthogy a beépítési magasság különbözősége miatt különböző hosszúságú tárnokra van szükség, mindig megfelelő számú támot kell raktáron tartani a szükséges hosszméretekben. Az igényeket kielégítő tárnoknak elkészítése helyszíni műhelyekben nem lehetséges. A 354871

l.számú DE szabadalmi leírásban foglaltak szerint már nagy haladásnak tekinthető, ha a gyakorlatban felmerülő különböző beépítési magasságokhoz „csak” 8 különböző hosszúságú támból álló sortimentet kell elkészíteni.

Ezen hátrányokra tekintettel a találmány feladata egy olyan acélbányatám létrehozása, amely olcsóbban előállítható és egyszerűbben kezelhető. Az ismert megoldásoknál könnyebben lehessen javítani és konstrukciójánál fogva olcsóbb raktárkészletet kell lehetővé tennie. Azonos támasztóerő és hossz mellett súlyát illetően könnyebbnek, és szennyezések okozta üzemzavarokra kevésbé érzékenynek kell lennie. Ezenkívül a mindenkori igényeknek megfelelően a tám szükséges hosszát a helyszínen be kell tudni állítani.

A feladatot a találmány szerint egy hidraulikus acél bányatámmal a bevezetőben leírt módon oly képpen oldjuk meg, hogy a külső és a belső hengerek homlokvégei egyrészről a csatlakoztató gyűrű hornyába, illetve a dugattyúba, másrészről a támfejbe és a hengerfenékbe vannak rögzítve, és legalábbis a dugattyúnál, a támfejnél és a hengerfenéknél tömítve vannak, továbbá, hogy a támfej és a dugattyú között egy e két építőelem között fellépő húzóerőt felvevő elem van elrendezve, valamint egy további, a hengerekhez viszonyítottan koaxiálisán elhelyezkedő húzóelem van a hengerfenékhez rögzítve és mint tartórúd a dugattyún átnyúlva a szabad végén egy tartóelemmel rendelkezik, továbbá a húzóelemhez képest koaxiálisán egy nyomórugó, mint visszahúzó rugó van elrendezve, amely egyrészről á tartóelemre, másrészről a húzóerőket felvevő elemre vagy a dugattyúra, vagy a húzóerőket felvevő

HU 207 143 B elemhez vagy a dugattyúhoz csatlakozó elemre támaszkodik, továbbá ahol a kapcsolat a beállító- és rablószelep, valamint a nyomástér között a támfejen vagy a hengerfenéken keresztül jön létre.

A találmány szerinti megoldásnál a hegesztési munkákat teljesen nélkülözni lehet. Ezáltal nem kell feltétlenül jól hegeszthető anyagot használni, hanem sokkal inkább - például a hengerek részére - nagyszilárdságú anyag választható. Ebből következően a hengerek falvastagságát vékonyabbra lehet méretezni, miáltal a tám könnyebb lesz. A támcsövek végeikkel megfelelően kiképzett csatlakozó csonkokra lesznek ráillesztve, vagy megfelelően kialakított hornyokba lesznek beültetve. E helyeken nem hegesztéssel, hanem egyszerűen tömítéssel jön létre kapcsolat. Ez a tömítés például egy belső és a szükségnek megfelelően még egy külső O gyűrűvel oldható meg. Ezek előnyösen az ismert és nagy hatású folyékony tömítőanyagokkal kerülnek kivitelezésre, melyek szobahőmérsékleten megkeményednek és nagy nyomások esetén is tökéletesen tömítenek. A hengerek ilyetén beillesztése egyszerű tömítéssel azért lehetséges, mert a találmány szerinti támnál említésre méltó axiális húzóterhelést a hengereknek nem kell felvenniök. Ezen túlmenően lehetségessé válik a támot alkatrészeiben - hengerek nélkül - szállítani és a hengereket megfelelően előkészített és szükség szerint felületkezelt méteráruként! csövek formájában készletezni, illetve szállítani. Ha egy bányatámot egy meghatározott beépítési magasságra kell elkészíteni, elegendő, ha a méteráruként készletezett csövekből a kívánt hosszat - például fűrészeléssel - méretre vágjuk. A henger fűrészelt felületét megtisztítjuk és a megfelelő alkatrészhez illesztve például folyékony szigetelőanyaggal szigeteljük. Hegesztésre nincs szükség, így a csőnek azzal járó elhúzódása, valamint a felületkezelés megsérülése elkerülhető. A vágási részen keletkező felületkezelési sérülésnek nincs káros hatása, minthogy ezt a részt a szigetelés veszi körül. A találmány előnyös kialakítása a 2-24. aligénypontokban került leírásra.

A találmány különböző kiviteli példáit a rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy acélbányatám hosszmetszetét ábrázolja támfejjel és beállító szeleppel, a

2. ábra egy acélbányatám hosszmetszetét mutatja a beállító szelep talapzat! csatlakozásával és a beállító szelep elrendezésével a külső hengerre szerelt fogantyúban, a

3. ábra az 1. ábrának megfelelő hosszmetszetet ábrázolja, a dugattyún elhelyezett túlnyomásszeleppel, a

4. ábra a 2. ábra szerinti hosszmetszet, a dugattyún elhelyezett túlnyomásszeleppel, az

5. ábra a bányatám hosszmetszetének részletét mutatja a dugattyún elrendezett biztonsági szeleppel a kitolási löket behatárolásához.

Az 1. ábra szerinti acélbányatámnál az (1) külső henger az alsó homlokfelületével a (14’) hengerfenék megfelelően kiképzett hornyába van beültetve és ott (5) folyékony tömítéssel van tömítve. Szükség esetén alkalmazhatók keresztirányú (23) tartócsavarok, az egyszerű mechanikus biztosítás céljából, ezeknek azonban nem kell és nem lehet említésre méltó mechanikai terhelést felvenniök. A (14’) hengerfenék az ismert módon egy úgynevezett (25) támfenékbe van beültetve és a (25) támfeneket például feszítőhüvelyek segítségével [melyekből csak a (46) furatok kerültek ábrázolásra] rögzítjük a (14’) hengerfenékhez.

Az (1) külső henger másik homlokoldalára egy egyszerű központosító csatlakozással egy (16) csatlakoztató gyűrű van felhelyezve, amely oszthatóan is kivitelezhető. Ez a (16) csatlakoztató gyűrű egy belső (12) vezetőgyűrűvel rendelkezik a (2) belső henger vezetéséhez, valamint egy (17) szenny lehúzó gyűrűvel van ellátva. Ez a (16) csatlakoztató gyűrű, a (16) csatlakoztató gyűrűben elrendezett (12) vezetőgyűrű segítségével vezeti az (1) külső hengerben hosszirányban kitolható (2) belső hengert. Az (1) külső hengeren belül a (2) belső henger homlokoldalának végében egy (9) dugattyúhoz csatlakozik. A (9) dugattyú egy közelebbről nem megjelölt csonkkal rendelkezik, melyre a (2) belső henger végének belső palástja illeszkedik oly módon, hogy a (2) belső henger homlokfelülete a (9) dugattyú csonkjának homlokgyűrűjén felütközik. A (2) belső henger és a (9) dugattyú ezen csatlakozása előnyösen ugyancsak (5) folyékony tömítéssel kerül tömítésre. A (9) dugattyút az (1) külső hengerben a (12’) vezetőgyűrű vezeti és a (10) dugattyú tömítőgyűrű tömíti.

A (2) belső henger külső homlokoldalának vége a (24) szelepház egy közelebbről nem megjelölt gyűrűs hornyába nyúlik bele és ott előnyösen ugyancsak (5) folyékony tömítéssel kerül tömítésre. Ehhez a (24) szelepházhoz csatlakozik ismert módon az ugyancsak ismert beállító- és rabló (21) szelep. A (24) szelepház felső része ugyancsak ismert módon úgy van kiképezve, hogy ahhoz a (4) támfej csatlakoztatható és ismert módon a (24) szelepházhoz rögzíthető oly módon, hogy a (24) szelepházra támaszkodó (4) támfej a támasztóerőt a (24) szelepház útján a (2) belső hengerre átszármaztatja.

A (24) szelepház egy közelebbről nem megjelölt furattal van ellátva, mely a bányatám hossztengelyével koaxiális, és amely furathoz a (21) szelep csatlakozik. A furat a (2) belső henger belseje felé eső végén menettel van ellátva, amely menetbe egy (3) cső van becsavarva és e menetes csatlakozás közelebbről nem meghatározott módon oly képpen van tömítve, hogy a (3) csőben keletkező nyomás nem tud megszökni.

A (3) cső a másik homlokoldali végével a (9) dugattyú egy megfelelően koaxiális és közelebbről nem megjelölt furatán keresztül van vezetve és az átvezetés lezárásaként egy (13) menetes anyával (mely horonyanyaként vagy furat-anyaként kerülhet kivitelezésre) van ellátva. A (13) menetes anya síkfelületével a (9) dugattyú besüllyesztetten kimunkált felületén ütközik és egyben ugyancsak megfelelő módon tömítve van úgy, hogy a (26) nyomástérben keletkező nyomás a (3) cső külső felületén nem tud megszökni. A (13) menetes

HU 207 143 Β anyával csatlakozó részén a (3) cső belső palástján (11) ütközőgyűrűvel rendelkezik, melynek homlokfelületére spirális (6) nyomórugó támaszkodik. Ez a (6) nyomórugó a (3) cső belsejébe nyúlik be, minek következtében a (3) cső a konstrukció szempontjából rugóvezető szerkezeti elemnek tekinthető.

Mint az elrendezésből kitűnik, a (3) cső kapcsolatot létesít a (24) szelepház és ezzel a (4) támfej és a (9) dugattyú között úgy, hogy az ezek között a részek között fellépő húzóerőket a (3) cső veszi fel. Nyomóerőket a (3) csőnek nem kell felvennie, ezek a (2) belső hengert terhelik.

A (6) nyomórugó másik végén egy (8) tartóelemnek ütközik, amely a rúdként kialakított (7) húzóelem szabad végén van elrendezve. A (7) húzóelem másik vége a (14’) hengerfenék megfelelő furatán keresztülnyúlva ebben a helyzetében egy (47) biztosítógyűrűvel van a (14’) hengerfenékből való kihúzás ellen biztosítva. Egy, a belső oldalon elrendezett (48) tömítés biztosítja, hogy e helyütt a (26) nyomástérben uralkodó nyomás kifelé ne tudjon megszökni.

A leírt elrendezés alapján a (6) nyomórugó a (9) dugattyút a (14’) hengerfenék irányába igyekszik nyomni és ezzel a (2) belső hengert ebbe az irányba behúzni. Ez a beállító- és rabló (21) szelep egy megfelelő és önmagában ismert állásában lehetséges, nevezetesen ha a (21) szelep rabló-állásban van. Ilyenkor a (6) nyomórugóval terhelt (9) dugattyú a (26) nyomástérben lévő folyadékot a (3) csövön keresztül (melyben elegendő hely áll rendelkezésre a folyadék befogadására) felfelé a (21) szelephez nyomja, melyen keresztül a folyadék eltávozik.

Ellenkező irányban, mikor is a támot a fedü alátámasztására ki kell tolni, a (21) szelep beállító-állásba helyezését követően, a nyomófolyadék, mely általában közönséges víz, a (21) szeleptől a (3) cső belsején keresztül a (26) nyomástérbe áramolhat. Ennek következtében a (9) dugattyú és azzal együtt a (2) belső henger a ráépített fej-elemekkel kitolódik, addig a mértékig, amíg a (4) támfej a fedün felütközik. Amennyiben valamilyen oknál fogva a kelleténél rövidebb tám került volna alkalmazásra, a kitolás során a (6) nyomórugó zárt tömbbe való összenyomódása következik be, miáltal a (2) belső henger további kifelé mozgása nem jöhet létre. Húzóterhelés az (1) külső hengeren és a (16) csatlakozó gyűrűn nem jön létre. így semmilyen ütközőelemre a (2) belső henger és az (1) külső henger között nincsen szükség, miáltal olyan felületi sérülések, melyeket ez az ütközőelem idézne elő, elkerülhetők.

Az (1) külső henger (27) külső palástján elrendezett (18) fogantyú nem került közelebbről ábrázolásra, de ismert módon osztottan van elkészítve, miáltal lehetséges a (27) külső paláston való elcsúsztatása és rögzítése.

A 2. ábrán bemutatott kiviteli alak csaknem azonos az 1. ábrán ábrázolttal. A 2. ábrán bemutatott kiviteli alak esetén a (4) támfej egy darabból van kiképezve és nincs ellátva az 1. ábrán bemutatott (24) szelepházzal. Ezzel szemben a 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a (21) szelep szelepháza a (18) fogantyú (18’) részeként van kiképezve, mely (18) fogantyú az (1) külső henger külső palástján van elrendezve. Ennél a megoldásnál a (21) szelep egy a (18’) résszel nyomástömítetten összekötött (19) nagynyomású csövön keresztül kapcsolódik a (20) csatlakozóhoz, mely külső bütyökként van a (14) hengerfenéken kiképezve. Ezen (20) csatlakozón és a (14) hengerfenék csatlakozó részén keresztül vezet egy (22) furat a (26) nyomástérbe, a közelebbről nem megjelölt, az (1) külső henger beültetésére kiképzett gyűrűhorony alatt oly módon, hogy a horonyban kialakított (5) folyékony tömítést nem érinti. A tám működése és felépítésének egyéb részei megfelelnek az 1. ábrán bemutatottaknak. A 2. ábra szerinti kiviteli alak előnye, hogy a tám nagy kitolási hossza esetén a beállító- és rabló (21) szelep könnyen elérhető és a tám beállítása és rablása esetén a (21) szelep elhelyezkedésének magassága nem változik.

A 3. ábra egy olyan kiviteli alakot mutat, mely összes lényeges jellemzőjét illetően azonos az 1. ábrán bemutatott támmal, így leírását illetően hivatkozni lehet az 1. ábrára. E kiviteli alak abban tér el a hivatkozottól, hogy a gyakran munkaszelepként emlegetett (15) túlnyomásszelep bemenetével a (30) furaton keresztül a (26) nyomástérrel, kimenetével a (31) furaton keresztül az (1) külső henger és a (2) belső henger közötti (28) közbülső térrel van kapcsolatban, amikor is a (31) furat torkolata a (10) dugattyú tömítőgyűrű felett helyezkedik el úgy, hogy a beáramlás a már említett (28) közbülső térbe akadálytalanul megtörténhet.

Egyidejűleg a (16) csatlakoztató gyűrű egy (29) tehermentesítő furattal rendelkezik, mely egyik végével a (28) közbülső térbe torkollik, a másik vége pedig a szabadba vezet.

A (9’) dugattyún elhelyezett, már leírt (15) túlnyomásszelep szokásos funkciója, hogy a tám túlterhelésekor a (2) belső henger visszatolódását lehetővé tegye azáltal, hogy a (15) túlnyomásszelep működésbe lépésével a nyomást kifejtő anyag nyomása a nyomást kifejtő anyagnak a (26) nyomástérből való kiengedése folytán lecsökken. A 3. ábra szerinti különleges elrendezés és kapcsolat lehetővé teszi, hogy a (26) nyomástérben a túlnyomás csökkenése azáltal válik lehetségessé, hogy a (30) furaton, a (15) túlnyomásszelepen és a kivezető (31) furaton keresztül a szokásos használt víz, amint a nyomást kifejtő folyadék a (28) közbülső térbe áramlik és azt átöblítve a szennyező részeket onnan kimossa. A kivezető (31) furaton átáramló víz, azután a (29) tehermentesítő furaton keresztül hagyja el a (28) közbülső teret. Ez az átmosó tisztítás azonban nem csak a támon fellépő túlnyomás esetén alakulhat ki, hanem a nyomőfolyadékra elhatározottan kifejtett túlnyomással is eszközölhető. Ezáltal a (28) közbülső tér aktív tisztítása válik lehetségessé.

A 4. ábra ugyancsak egy támot ábrázol a 2. ábra szerinti felépítésben azzal, hogy a 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a 3. ábrán bemutatott a (9’) dugattyúra épített (15) túlnyomásszelep került alkalmazásra, ugyanazzal a funkcióval, mint ahogy az a 3. ábra szerint leírásra került.

HU 207 143 Β

Az 5. ábrán bemutatott bányatám azonban több lényeges pontban eltér az eddig ismert kiviteli alakoktól, ami a tám belső felépítését illeti. Az (1) külső és a (2) belső hengerek a homlokfelületein ugyanazokkal a berendezésekkel rendelkeznek, mint amelyek az 1-4. ábrákon bemutatásra kerültek. így a (4) támfejhez a meghatározó jellegű szerkezeti elemet képviselő (3) cső és a (24) szelepház ugyanazon a módon csatlakozik, mint ahogy ez az 1. ábrán bemutatásra került. Az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál a (2) belső hengerhez kapcsolódó (37) dugattyú egy (32) biztonsági szeleppel van ellátva. Ezért az 5. ábra szerinti (37) dugattyú keresztirányban két részre van osztva. Az egyik rész csővéglapként került kiképzésre és hasonlóan a (9 és 9’) dugattyúhoz az (5) folyékony tömítéssel ellátva homlokoldalilag csatlakozik a (2) belső hengerhez. Ez a (39) csővéglap egy menetes központi furattal rendelkezik, melybe a (3) cső a közelebbről nem jelölt menetével becsavarásra és a becsavarással tömítésre került.

Erre a (39) csővéglapra a (26) nyomástér irányába egy tulajdonképpen dugattyúként működő (40) ütközőelem van felcsavarva. Természetesen ezek a (49) csavarok is tömítésre kerültek oly módon, hogy a nyomás a (3) cső külső oldalán, így a (38) belső térben nem jöhet létre. Elvileg ez nem okozna kárt, de azt jelentené, hogy ebbe a (38) belső térbe a nyomást kifejtő folyadék, általában víz jutna, miáltal a tám súlya szükségtelenül megnövekednék.

A (40) ütközőelem egy (45) központi furattal rendelkezik, amelynek átmérője a (3) cső belső átmérőjénél kisebb, így a (3) csőben elrendezett (6) nyomórugó a homlokoldalával a (45) központi furat körül a (40) ütközőelemre felfekszik.

A (40) ütközőelem egy (41) süllyesztéssel, ez pedig egy (42) fenéklappal rendelkezik. A (42) fenéklap egy közelebbről nem megjelölt furatába a (32) biztonsági szelep olyan mélyen van behelyezve, hogy az a (41) süllyesztés (43) pereménél mélyebbre ne kerüljön. Ezáltal biztosítható, hogy amikor a (37) dugattyú a (14’) hengerfenéken felül, a mechanikai terhelést nem a (32) biztonsági szelepnek kell felvennie.

A (32) biztonsági szelep a (33) furaton keresztül a (28) közbülső térrel van kapcsolatban oly módon, hogy a (33) furat a (12) vezetőgyűrű, a (10) dugattyú tömítőgyűrű és a (40) ütközőelem fölött vezet a (28) közbülső térbe, úgy hogy ott a nyomőfolyadék akadálytalanul átáramolhat. A (32) biztonsági szelepnek a (26) nyomástérrel kapcsolatban lévő bevezetése közelebbről nem került ábrázolásra, ez a (32) biztonsági szelepen magán van kialakítva.

A (32) biztonsági szelep működtetésére a (34) bütyök szolgál, amely egy közelebbről nem jelölt kis futókerékkel felfekszik a csőből vagy rúdból kiképzett (7’) húzóelem külső palástjára, mely felfekvő állásnál a (32) biztonsági szelep zárva van.

A (7’) húzóelem egy 1-4. ábrán bemutatott (7) húzóelemnek megfelelően kerülhet kialakításra. Míg azonban az 1-4. ábra szerinti kiviteli alakoknál a tám teljes kitolásának esetén a spirális (6) nyomórugó zárt tömbbe való összenyomódása következik be, és ezáltal a (7) húzóelem a tám egész támasztó erejével húzásra van igénybe véve, addig az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál a (7’) húzőelem és a (6) nyomórugó ilyen terhelésnek nincs kitéve. A (7’) húzóelem rendelkezik egy (35) gyűrű alakú horonnyal, mely axiális irányban úgy van kiképezve, hogy ha a tám oly mértékben kitolásra kerül, hogy a (6) nyomórugó zárt tömbbe való összenyomódása következnék be, a (34) bütyök a kis futókerékkel a (35) gyűrű alakú horonyba benyomul, minek következtében a (32) biztonsági szelep nyit. A (26) nyomástér ezáltal tehermentesül és a nyomófolyadék a (33) furaton át a (28) közbülső térbe és onnan például a (16) csatlakoztató gyűrűben kialakított (29) tehermentesítő furaton át a külső térbe távozik. Ezzel a (2) belső henger további kitolása lehetetlenné válik és a (7’) húzóelemet csupán a (6) nyomórugó relatíve csekély rugóerejéből származó húzóterhelés terheli. Ezért lehetséges a (7’) húzóelemet csőként kiképezni és a (14’) hengerfenék felé eső végét a (14’) hengerfenék megfelelő kisüllyesztésébe illeszteni és ott tömíteni. A (7’) húzóelem rendelkezhet ezen a végén egy közelebbről nem megjelölt belső menettel, melybe egy, a (14’) hengerfenéken átnyúló (44) zárócsavar kerül becsavarásra, mely a (7’) húzóelemet axiális elmozdulással szemben biztosítja.

Amennyiben kívánatos, a csőként kiképzett (7’) húzóelem a szabad végén nyitott lehet és (36) keresztfuratokkal rendelkezhet, hogy a (26) nyomástérben lévő nyomófolyadék által a (7’) húzóelemre kifejtett nyomás elkerülhető legyen.

A 6. ábra szerinti kiviteli alak egy olyan variánst ábrázol, amelynél a visszaállító rugó szemben az 1-5. ábrákon bemutatott kiviteli alakokkal húzórugóként van kialakítva. Ez a kiviteli alak felépítésében lényegében megfelel az 5. ábrán bemutatott támnak. A 6. ábrán ábrázolt kiviteli példánál az 5. ábra szerinti (7’) húzóelem helyén egy (51) cső kerül alkalmazásra, amely ugyanúgy mint az 5. ábra szerinti (7’) húzóelem a (37) dugattyún keresztül a (3) csőbe benyúlik. A rugótól eltekintve a 6. ábrán bemutatott berendezés megegyezik az 5. ábrán ábrázolttal. A 6. ábrán visszaállító rugóként egy (50) spirális húzórugó kerül alkalmazásra, amely a (3 és 51) csöveken keresztül van vezetve, és amely egyik végével a (4) támfejhez, illetve az azon elrendezett (24) szelepházhoz, másik végével a (44) zárócsavarhoz van önmagában ismert módon hozzáerősítve. Ez az elrendezés biztosítja, hogy az (50) spirális húzórugó húzóereje a (4) támfejet a (14’) hengerfenékhez húzza, és amennyiben a (26) nyomástérben nincs nyomás a tám megfelelőképpen visszahúzható.

A 6. ábra szerinti elrendezésnél az (50) cső egyidejűleg a (32) biztonsági szelep vezérlő rudazata. Amikor is a tám a megengedett határhelyzetéig kitolódik a (32) biztonsági szelep (34) bütyke az (51) cső (52) végét eléri, minek utána a (34) bütyök akadálytalanul túlnyúlik az előbbiekben az (51) cső által meghatározott helyzetén és ezzel a (32) biztonsági szelep a már leírt módon nyitni tud. Ezen funkció megtartása az (51) cső meghosszabbított kivitele esetén is lehetséges, ha az (51) cső az (52) végén horonnyal, hasítékkal vagy betíiremléssel van kialakítva.

Claims (26)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Hidraulikus acél bányatám, mely rendelkezik egy alsó-támmal, amely lényegében egy az egyik végén hengerfenékkel, a másik végén csatlakoztató gyűrűvel ellátott hengerköpenyből áll, továbbá rendelkezik egy, legalább egy vezetőgyűrű fölé, az alsó támban koaxiálisán eltolható, a csatlakoztató gyűrű által vezetett felső támrésszel, mely lényegében egy, az egyik végén a külső hengerköpenytől eltömített és azáltal vezetett dugattyúból, a másik végén támfejjel ellátott hengerköpenyből áll, továbbá egy beállító- és rablószelepe, egy belső mozgáshatárolója és egy visszahúzó rugója van, azzaljellemezve, hogy a külső és a belső hengerek (1, 2) homlokvégei egyrészről a csatlakoztató gyűrű (16) hornyába, illetve a dugattyúba (9, 9’, 37) másrészről a szelepházzal (24) ellátott támfejbe (4) és a hengerfenékbe (14, 14’) vannak rögzítve, valamint a dugattyúnál (9, 9’, 37) a szelepházzal (24) ellátott támfejnél (4) és a hengerfenéknél (14, 14’) tömítve vannak, továbbá, hogy a szelepházzal (24) ellátott támfej (4) és a dugattyú (9, 9’, 37) között egy e két építőelem között fellépő húzóerőt felvevő elem, előnyösen cső (3) van elrendezve, valamint egy további a külső és belső hengerekhez (1, 2) viszonyítottan koaxiálisán elhelyezkedő húzóelem (7, 7’) van a hengerfenékhez (14, 14’) rögzítve és mint a dugattyún (9, 9’, 37) átnyúló tartórúd a szabad végén egy tartóelemmel (8) rendelkezik, továbbá a húzóelemhez (7,7’) képest koaxiálisán egy visszaállító nyomórugó (6) van elrendezve, amely egyrészről a tartóelemre (8), másrészről a húzóerőt felvevő elemhez, a csőhöz (3) vagy a dugattyúhoz (9, 9’, 37) csatlakozó elemre, előnyösen egy ütközőgyörűre (11) támaszkodik, továbbá, hogy a beállító- és rablószelep (21), valamint a nyomástér (26) közötti kapcsolat a szelepházzal (24) ellátott támfejen (4) vagy a hengerfenéken (14) keresztül van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti hidraulikus acél bányatám, azzaijellemezve, hogy tömítésként szobahőmérsékleten megdermedő és tömítő, alkalmasan magas hőmérsékleten ismét folyékonnyá váló folyékony tömítés (5) van elrendezve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti hidraulikus acél bányatám, azzal jellemezve, hogy a húzóerőt felvevő elem csőként (3) van kialakítva, mely egyik végén a szelepházzal (24) ellátott támfejhez (4), másik végén a dugattyúhoz (9,9’, 37) van rögzítve.
4. 4. A 3. igénypont szerinti hidraulikus acél bányatám, azzaijellemezve, hogy a cső (3) a szelepházzal (24) ellátott támfejbe (4) közvetlenül van becsavarva, másrészről legalábbis részben keresztülnyúlva a dugattyún (9, 9’) ezen a végén menetes anyával (13) van ellátva, mely a dugattyúnak (9,9’) támaszkodik.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus acél bányatám, azzaijellemezve, hogy a felső támrész belső hengerének (2) belső tere a bányatám nyomásterétől (26) nyomásbiztosan tömítő dugattyú tömítőgyűrűvel (10) el van különítve.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tömítés folyékony tömítéssel (5) egyrészről a dugattyú (9, 9’, 37) és a belső henger (2) csatlakozási helyén, másrészről a cső (3) és a hozzá csatlakozó elemek, úgymint a szelepházzal (24) ellátott támfej (4), menetes anya (13) és csővéglap (39) összeerősítésének helyén van biztosítva.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus acél bányatám, azzal jellemezve, hogy a cső (3) dugattyúoldali vége, vagy a dugattyú (9, 9’, 37), vagy egy, a dugattyúval (9, 9’) kapcsolatban álló alkatrész, előnyösen egy menetes anya (13) egy belső és a húzóelemmel (7,7’) koncentrikus ütközőgyűrűvel (11) vagy ütközőelemmel (40) rendelkezik, amelyen a nyomórugó (6) feltámaszkodik.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus acél bányatám, azzal jellemezve, hogy a nyomórugó (6) spirális nyomórugóként van kialakítva.
9. 9. A 8. igénypont szerinti hidraulikus acél bányatám, azzaijellemezve, hogy a spirális nyomórugó (6) anyaga téglalap vagy négyzet keresztmetszetű.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus acél bányatám, azzal jellemezve, hogy a cső (3) belső átmérője csak kismértékben nagyobb, mint a tömbbe összenyomott nyomórugó (6) külső átmérője.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus acél bányatám, azzal jellemezve, hogy a húzóelem (7, 7’) a hengerfenékhez (14, 14’) oldhatóan van rögzítve.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus acél bányatám, azzal jellemezve, hogy a támfej (4) két részből van kialakítva, oly módon, hogy a felső rész képezi a tulajdonképpeni támfejet (4), az alsó rész pedig egy beállító- és rabló szelep (21) részére szelepházként (24) van kialakítva, amelyben a szelep (21) önmagában ismert módon van elrendezve.
13. 13. A 12. igénypont szerinti hidraulikus acél bányatám, azzaijellemezve, hogy a szelep (21) beömlő- és kiömlőnyílása közvetlenül, vagy a szelepházon (24) keresztül a cső (3) belső terével és ezen át a nyomástérrel (26) kapcsolatban van.
14. 14. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus acél bányatám, azzal jellemezve, hogy egy osztott és a tám alsó része külső hengerének (1) palástján elcsúsztatható és rögzíthető fogantyú (18) egy része (18’) a beállító- és rablószelep (21) részére szelepházként van kialakítva, mely egy flexibilis nagynyomású csövön (19) és a hengerfenékben (14) lévő továbbvezető furaton (22) és egy ahhoz kapcsolódó csatlakozón (20) keresztül a nyomástérrel (26) összeköttetésben van.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus acél bányatám, azzaljellemezve, hogy a csatlakoztató gyűrű (16) egy a közbülső térből (28) a környezetbe kivezető tehermentesítő furattal (29) van ellátva.
16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus acél bányatám, azzaijellemezve, hogy a dugattyún (9’) egy túlnyomásszelep (15) van elrendezve, melynek belépőoldala a nyomástérrel (26), kilépő oldala pedig a közbülső térrel (28) van kapcsolatban.
17. 17. A 16. igénypont szerinti hidraulikus acél bányatám, azzaijellemezve, hogy a túlnyomásszelep (15) a

    HU 207 143 Β dugattyú (9’) nyomástérrel (26) ellentétes oldalán van elrendezve.
18. 18. A 17. igénypont szerinti hidraulikus acél bányatám, azzaljellemezve, hogy a túlnyomásszelep (15) beés kilépő oldala furatok (30,31) útján van a nyomástérrel (26), illetve a közbülső térrel (28) összekötve, ahol is a kivezető oldal összekötő furata (31) kevéssel a dugattyú tömítőgyűrűje (10) felett torkollik a közbülső térbe (28).
19. 19. Az 1. igénypont szerinti hidraulikus acél bányatám, azzal jellemezve, hogy a külső és a belső henger (1, 2) homlokoldali végeikkel egyrészről a csatlakozó gyűrű (16), illetve a dugattyú (9, 9’, 37), másrészről szelepházzal (24) ellátott a támfej (4), illetve a hengerfenék (14, 14’) megfelelően kialakított toldataihoz vagy homlokoldali hornyaiba illeszkednek és legalább a dugattyún (9, 9’, 37), a szelepházzal (24) ellátott támfejen (4) és a hengerfenéken (14, 14’) lévő csatlakozásoknál tömítve vannak, a szelepházzal (24) ellátott támfej (4) és a dugattyú (9,9’, 37) között egy, az e két elem között fellépő húzóerőt felvevő elem, előnyösen cső (3) van elrendezve, továbbá a dugattyú (37) egy biztonsági szeleppel (32) van ellátva, amely a dugattyú (37) egy előre meghatározott végállásában a nyomásteret (26) egy furaton (33), a közbülső téren (28) és tehermentesítő furatokon (29) keresztül a külső térrel összeköti, és hogy a támfej (4) és a hengerfenék (14’) között egy spirális húzórugó (50), mint visszahúzó rugó van elrendezve, amely egy, a támfej (4) és a dugattyú (37) közötti húzóerőt felvevő elemen, előnyösen csövön (3) és egy, a hengerfenékhez (14’) rögzített csövön (51) belül van elrendezve, mely cső (51) a tám összetolt állapotában a spirális húzórugót (50) körülvéve, teleszkópszerűen a csőbe (3) a biztonsági szelepet (32) működtetőén belenyúlik.
20. 20. A19. igénypont szerinti hidraulikus acél bányatám, azzaljellemezve, hogy a biztonsági szelep (32) egy működtető bütyökkel (34) rendelkezik, amely a húzóelem (7’) vagy a cső (51) felületére felfekszik, mely felület a bütyköt (34) egy előre meghatározott végállású, az előzőtől eltérő kapcsolóállásba helyező alakváltozással van kiképezve.
21. 21. A 20. igénypont szerinti hidraulikus acél bányatám, azzaljellemezve, hogy a felület alakváltozása gyűrűs horonyként, horpadásként, beszúrásként vagy hasítékként van kialakítva.
22. 22. A 20. igénypont szerinti hidraulikus acél bányatám, azzal jellemezve, hogy a felületi alakváltozás a cső (51) végeként (52) van kialakítva.
23. 23. A 19-22. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus acél bányatám, azzaljellemezve, hogy a dugattyú (37) nyomástér (26) felőli oldalán egy süllyesztéssel (41) rendelkezik, melynek fenéklapjára (42) a biztonsági szelep (32) kimeneti oldalával a furathoz (33) csatlakozóan, a nyomástér (26) felől nézve a dugattyú pereme (43) fölött van felszerelve.
24. 24. Az 1-18. igénypontok bármelyike vagy a 23. igénypont szerinti hidraulikus acél bányatám, azzal jellemezve, hogy a húzóelem (7’) hosszának legalább egy részén üregesen van kialakítva és egy zárócsavarral (44) a hengerfenékhez (14’) van rögzítve.
25. 25. A 19-24. igénypontok bármelyike szerinti hidraulikus acél bányatám, azzaljellemezve, hogy a dugattyú (37) keresztben osztva van és egy csővéglapból (39) és ehhez a nyomástér (26) irányában axiálisan csatlakozó ütközőelemből (40) áll.
26. 26. A 25. igénypont szerinti hidraulikus acél bányatám, azzaljellemezve, hogy az ütközőelem (40), biztonsági szeleppel (32) és furattal (33), valamint legalább egy vezetőgyűrűvel (12) és legalább egy dugattyú tömítőgyűrűvel (10) és egy központi furattal (45) rendelkezik, mely központi furat (45) palástja és a húzőelem (7’) vagy a cső (51) külső palástja között a nyomófolyadék átáramlását biztosító rés van.