HU176286B - Case for magnetic cassette - Google Patents

Description

A találmány tárgya tok mágnesszalag kazetta számára, amely derékszögű házból, a ház keskenyebb oldala mentén mozgatható, és a mágnesszalag kazetta felvételére szolgáló fiókból, valamint az említett fiók hátsó oldala és a ház hátsó oldala 5 között elhelyezett nyomórugóból áll. Egy rögzítőszerkezet kioldása után a nyomórugó a betolt fiókot a szalagkazettával együtt bizonyos mértékben kilöki a házból egy nyitott állásba, amelyben a kazetta a tokból akadálytalanul kivehető. 10

Az ilyen jellegű szalagkazetta tokok azzal az előnnyel rendelkeznek, hogy a kazetta gyorsabban és egyszerűbben kivehető, mint a felnyitható fedéllel rendelkező tokoknál, amelyek szabványos dobozokként (Philips rendszer) vannak forgalomban, 15 vagy például a 3 532211 számú (Gellert) USA szabadalom szerint vannak kialakítva. Ezeknél az ismert dobozoknál a kazetta egy kézzel nem vehető ki. Ezenkívül a felnyitható dobozok kizárják azt a lehetőséget, hogy több dobozt lehessen összeépí- 20 teni, mivel a kívánt dobozt. mindig ki kell emelni, hogy fel lehessen nyitni. Az összeépítés azonban a rendszeres elnelyezéshez és megőrzéshez gyakran kívánatos.

Javasoltak már olyan tokokat, amelyek egy ház- 25 ból és egy abban hosszirányban mozgatható fiókból állnak a szalagkazetta felvételére, például a

642 337 számú (Mannhejm), a 3 836 22 számú (Kundze), a 3 899 229 szám (Ackeret) és a

046 255 szám (Ackeret) USA szabadalom. Mivel 30 kazetta számára azonban a házban maga a fiók is helyet foglal el, valamennyi ilyen fiókos toknak az a hátránya, hogy a ház külső mérete a már említett felnyitható szabványos tokok méreteit legalább egyik irányban túllépik. Mivel a zenei felvétellel ellátott kazettákat eddig igen nagy darabszámban elsősorban ilyen szabványos tokokkal hozták forgalomba, és az elárusítóhelyek berendezései is erre a méretre készültek, így tehát a fiókos tokok nem illeszkednek a meglevő állványokhoz, ami súlyos hátrányt jelent.

Az ismert fiókos tokok egy további hátránya az, hogy a szalagkazetta aszimmetrikus kialakítása miatt csak egy meghatározott helyzetben helyezhető el a tokban. A 3 899 229 számú USA szabadalom szerint például a szalagkazetta keresztirányban úgy helyezhető be a fiókba, hogy vastagabb része a ház nyílása felé irányul, és a fiók csak ezután tolható be a házba. A szalagkazettának a fiókba ily módon történő behelyezése körülményes, mivel a használónak a kazettát mindaddig a kezében kell forgatnia, amíg megtalálja a megfelelő helyzetet.

Az ismert szalagkazetta tokok egy további megvalósítási módjánál külön rekeszek vannak kialakítva, és lehetővé válik sok szalagkazetta őrzése szűk helyen, valamint azok egy kézzel történő kivétele, mint ahogy azt például a 3 677 396 számú (Staar), valamint a 3 994 550 számú, a 3 994 551 számú, a

955 237 számú, a 3 995921 számú és a

030 601 számú (valamennyi Ackeret) USA szabadalmakban van leírva.

A tokok ezen kiviteli alakjainál azonban az első oldal nyitott, tehát a szalagkazetták tárolása nem történik pormentesen.

Végül a 3 904 259 számú (Hoffmann) USA szabadalom olyan tokot javasol, amelynek egyik keskenyebb oldala fedélként van kialakítva. Ennél a toknál betarthatók a szabványos méretek, és a kazetta egy kézzel történő kivétele is lehetséges. Hátrányos azonban, hogy egyrészt a fedél nyitása után a kazettát egy rugó teljesen-kilöki a tokból, másrészt pedig zárt helyzetben a tokban elhelyezkedő kazetta szalagtekercseit nem lehet rögzíteni.

A találmány szerint azt a feladatot kívánjuk megoldani, hogy olyan a bevezetőben említett típusú tokot hozunk létre, amelynek külső méretei megfelelnek a szabványoknak. Ezenkívül a toknak lehetővé kell tennie, hogy a szalagkazettát négy különböző helyzetben lehessen elhelyezni. A tok belsejében a szalagkazettáknak minden oldalról pormentesen zárhatónak és a szalagtekercseknek elfordulás ellen rögzíthetőnek kell lenni. A feladatot továbbá úgy kívánjuk megoldani, hogy a tok kezelése a szalagkazetta kivételekor illetve behelyezésekor egy kézzel is elvégezhető legyen. Az elhelyezés folyamán ne legyen szükség arra az előnytelen lépésre, hogy a szalagkazettát a fiók egy kiálló részére kell helyezni. Másrészt a kazetta kivételekor a rögzítőszerkezet kioldása után a kazetta ne essen ki a házból, hanem csak annyira jöjjön ki, hogy kézzel könnyen kiemelhetővé váljék. Végül legyen a tok mindkét felülete címkézhető, és a tok olcsó tömegcikként gyártható.

A kitűzött feladatot a találmány szerint a bevezetőben említett típusú tok számára úgy oldjuk meg, hogy a tok egy betolható négyoldalú keretet tartalmaz, amely keret a ház keskeny oldalai mentén, azzal párhuzamosan helyezkedik el, a ház alját szabadon hagyja, és az aljon felfekvő szalagkazettát legalább részben körülveszi, továbbá a keret mozgását vezető eszközök úgy vannak kialakítva, hogy nyitott helyzetben legalább a tokból kinyúló keretrész a ház aljához képest ferde helyzetben van, és részben szabaddá teszi a házból kinyúló szalagkazettát.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az

1. ábra a kazettatok keretének vázlatos felülnézeti rajza, ahol a ház metszetben van ábrázolva, a

2. ábra.a keretnek az 1. ábra A—A vonala mentén vett metszete, a

3. ábra az 1. ábrán látható tartály metszete zárt helyzetben az 1. ábra A-A vonala mentén, a

4. ábra a 3. ábrával megegyező metszet a tok nyitott helyzetében, és az

5. ábra a tok egy kiviteli alakjának perspektivikus rajza kitöréssel a tok nyitott helyzetében, amely kiviteli alak lényegében megegyezik az 1—4. ábrákon látható kiviteli alakkal.

A zenei kazetták elhelyezésére szolgáló szalagkazetta tok 1-5. ábrákon látható kiviteli alakja lényegében három részből van felépítve: az 1 házból, a 2 keretből és a 3 nyomórugóból. Az 1. és 3. ábrán pont-vonallal tüntettük fel a kereskedelmi forgalomban levő szabványos 4 kazetta körvonalait. A tok valamennyi része, a 3 nyomórugón kívül, előnyösen melegen alakítható műanyagból, például polisztirolból áll.

A tok derékszögű, lapos 1 házának külső méretei például 1,7 x 7 x 10,9 cm-esek és így a forgalomban levő szabványos tokokkal megegyező méretűek. Ennek megfelelően a tok valamennyi már meglevő állványban elhelyezhető és valamennyi oldala felcímkézhető. A toknak az 1-4. ábrák szerinti kiviteli alakjánál az 1 ház egy pár hosszabb keskeny 6, 7 oldallapból, a 8 hátlapból, a 9 fedőlapból és az 1 ház alsó síklapjából áll, amelyet a továbbiakban 10 aljnak nevezünk. Ez a megjelölés illetve a szokásos helyzetet ábrázoló 1—4. ábrák nem jelentik azt, hogy a tok más helyzetben nem működőképes. A tok ugyanígy használható például a 8 hátlapjára állítva, illetve merőleges kéztartással. A 9 fedőlapjukkal és 10 aljukkal összeépített tokok tetszőleges térbeli helyzetet vehetnek fel. Ugyanez érvényes a kézben tartott egyes tokokra is. Az 1 ház homlokoldala, amely a 8 hátlappal átellenesen helyezkedik el, nyitott, és a 2 keret számára all bemenetet képezi.

A kitűzött feladat sikeres megoldása lényegében a 2 keret különleges kialakításán és annak az 1 házban történő vezetésén alapszik. A 2 keret négy részből van kialakítva, és két párhuzamos 21, 22 oldalrésszel, a 23 hátsó fallal és a 24 elülső fallal rendelkezik, amelyek együttesen alkotják a derékszögű keretet. Méreteit tekintve a 2 keret a kazetta körvonalaihoz illeszkedik, úgy hogy a kazetta keskeny oldalai a négy keretoldalon fekszenek fel, amint az az 1. ábrán látható. A következőkben zárt helyzetként jelölt betolt helyzetben a 2 keret 21, 22 oldalrészei az 1 ház keskeny, 6, 7 oldallapjain fekszenek fel. Az 1 ház 8 hátlapja és a keret 23 hátsó fala egymással párhuzamosan helyezkednek el. A közöttük levő 25 térben a 3 nyomórugó van elhelyezve. Zárt helyzetben a keret 24 elülső fala lezárja az 1 ház 11 bemenetét. A 2 keret lényeges előnye a szokásos fiókokkal szemben az, hogy kevés helyet foglal el az 1 házban. A 4 kazetta az 1 ház 10 alján illetve ennek hosszanti 12 bordáin fekszik fel, melyek helyzetét az 1. ábrán jeleztük, és amelyek megtámasztják a 4 kazetta sík részét. A 2 keret tehát nem támasztja alá a 4 kazettát, hanem szabadonhagyja az 1 ház 10 alját.

Az ismertetett kiviteli példa szerinti tok alkalmas a 4 kazetta behelyezésére illetve kivételére mind a négy lehetséges hosszanti helyzetben. Az 1. és 3. ábrán a tok zárt helyzetben látható, amelyben a 4 kazetta por- és rázkódásmentesen van elhelyezve, és a szalagtekercsek az elfordulás ellen biztosítva vannak. A 4. és 5. ábra a tok nyitott helyzetét ábrázolja, amelyben a keret elülső része az 1 ház 11 bemenetéből kinyúlik, és az 1 ház 10 .6 aljához képest ferde helyzetben van. A keret előretolása a nyitott helyzetben a 3 nyomórugó hatására történik, ami a rögzítőszerkezet kioldásával váltható ki. A kioldás a keret 24 elülső falának megnyomásával hajtható végre.

A rögzítószerkezet a 3 nyomórugó előretoló hatásával szembeni oldható rögzítéshez az 1 ház 11 bemeneténél a 9 fedőlapban egy 30 bemetszéssel rendelkezik. A 30 bemetszés ütközőt alkot a beakadó 31 fog számára, amely a 2 kereten a 2 keret 24 elülső fala fölött van kialakítva. A 30 bemetszés és a 31 fog alkotja a rögzítőszerkezetet, amely a tok nyitása érdekében oldható. Ebből a célból a 2 keretnek a 24 elülső falból és a 31 fogból álló elülső része a 21, 22 oldalrészekben kialakított 32 résekkel részben el van választva a keret többi részétől. Az így elválasztott elülső rész tehát a keskeny 33 léceken függ, amelyek rugalmasan deformálhatok. Ennek megfelelően a 31 fog a 24 elülső fal újjal történő megnyomásakor lefelé mozog a rögzítószerkezet teljes nyitásáig.

A 2 keret a keret hosszirányában egymás mögött elhelyezett két 28, 27 bütyökkel rendelkezik, amelyek az 1—3. ábrák szerint a 4 kazetta 13 tekercsmag nyílásaiba nyúlnak be, és az alábbiakban ismertetett módon a 2 kereten vannak rögzítve, A 4 kazetták középvonalukra aszimmetrikusan elhelyezett 13 tekercsmag nyílásokkal rendelkeznek, amelyek az ismert fiókoknál a behelyezést két kazettahelyzetre korlátozzák. A 27, 28 bütykök azonban a találmány szerint helyzetüket és méreteiket tekintve úgy vannak kialakítva, hogy lehetővé teszik a kazetta elhelyezését a 2 keretben mind a négyféle helyzetben. A lapos 27, 28 bütykök itt a 2 keret hossztengelyében helyezkednek el, és így a kazetta hossztengelyében is, és ehhez viszonyítva tükörszimmetrikusak. Ha a kazettát 180 fokban megfordítjuk hossztengelye körül, a 13, 13’ tekercsmag nyílások a közös 13” részen fedik át egymást, amint azt az 1. ábra mutatja. A 27, 28 bütykök ezért úgy vannak elhelyezve és méretezve, hogy csak az egymást átfedő 13” részen nyúlnak be a 13 tekercsmag nyílásokba, és itt kapcsolatban vannak a szalagtekercs 14 fogkoszorújával. Amint látható, a 27, 28 bütykök az egymást átfedő 13” részen rögzítik a 2 keretben elhelyezkedő 4 kazettát.

Amint a 4. ábrán látható, nyitott helyzetében a 2 keret ferde helyzetben van az 1 ház 10 aljához képest, és így minden oldalról szabaddá teszi az 1 ház 11 bemenetét. A nyitott helyzetben az 1 ház belsejében maradó keretrész hossza nagyobb, mint a kinyúló keretrészé, amelyet a következőkben elülső résznek nevezünk, annak érdekében, hogy ebben a helyzetben az előretolt 4 kazetta magától ne essen ki az 1 házból. A 2 keret a nyitott helyzetben történő előretoláskor először hosszanti mozgást végez, majd billenő mozgással az említett ferde helyzetbe kerül. A hosszanti mozgás a 4 kazettát a kívánt mértékben kitolja az 1 házból, míg a billenőmozgás egyrészt az 1 ház 11 bemenetét és a 4 kazetta elülső részét teszi szabaddá, másrészt pedig eltávolítja a 27, 28 bütyköket a 13 tekercsmag nyílásokból.

A 2 keret nyitáskor annyira tolódik előre, amennyire azt a keret 23 hátsó falának zárási helyzete és az 1 ház 35 ütközője közötti távolság megengedi. A 35 ütköző az 1 ház 9 fedőlapjáról fogszerűen nyúlik be a ház belsejébe. Ezenkívül a 35 ütköző közvetlenül a hátsó 28 bütyök előtt és fölött van elhelyezve. A keret előretolása ezért kismértékben nagyobb, mint a keret 23 hátsó fala és a hátsó 28 bütyök közötti távolság. Mivel ez a távolság a keret 24 elülső fala és az elülső 27 bütyök közötti szakasznak is megfelel, a 2 keret csak addig tolódik előre, amíg az elülső 27 bütyök kilép az 1 ház 11 bemenetéből. Lényeges, hogy az ház 10 alján nincs kialakítva a 35 ütközőnek megfelelő ütköző. A rugóerő hatására ezért a keret 23 hátsó falán forgatónyomaték keletkezik, ha az 38 felső szélével a 35 ütközőn fekszik fel. így a 35 ütköző a 2 keret forgáspontját képezi.

Az ezen a forgásponton ható forgatónyomaték a keretet a leírt ferde helyzetbe téríti, de csak az előretolás befejezése után, azaz azután, hogy az elülső 27 bütyök kilépett az 1 ház 11 bemenetén. Azért, hogy a nyitott helyzetben a házban maradó keretrész elfordítható legyen, a keretet ennek megfelelően kell kialakítani. Ennek érdekében a keret 21, 22 oldalrészeinek felső szélei a 36, 37 szakaszok mentén ferdén le vannak metszve. A ferde 36, 37 szakaszok az elülső 27 bütyök magasságában kezdődnek, és egyenes vonalban a 2 keret 23 hátsó falának 38 felső széléig emelkednek. Nyitott helyzetben a 36, 37 szakaszok a ház 9 fedőlapján fekszenek fel, tehát hajlásszögük megfelel a 2 keret elfordulási szögének. Ez az elfordulási szög úgy van méretezve, hogy a hátsó 28 bütyök az 1 ház belsejében nyitott helyzetben szabaddá teszi a 13 tekercsmag nyílást. A hátsó 28 bütyök ebből a célból egy háromszög alakú 40 karon van elhelyezve, amely a 2 keret 23 hátsó falának 38 felső széléről ugyanazzal a hajlásszöggel irányul lefelé, mint a 36, 37 szakaszok. Zárt helyzetben a 40 kar rugalmasan nyomja a 4 kazettát, és előnyösen biztosítja a 4 kazetta rázkódásmentes elhelyezkedését az 1 ház 10 alján. A 40 kar továbbá a keret 23 hátsó fala előtt elhelyezkedő 41 nyílással van ellátva, amelyen az előretolás folyamán az 1 ház 35 ütközője átnyúlik. Az elülső 27 bütyök a 2 keret felső szélei között keresztirányban elhelyzekedő 43 kengyelen van elhelyezve.

Az előzőekben leírt forgómozgást végző 2 keret és a hátsó 28 bütyöknek a 13 tekercsmag nyílásból való eltávolítása gyakorlatilag nem igényel helyet az 1 házban, és így a tok említett szabványos méretei betarthatók. Utalunk továbbá arra, hogy a 4 kazetta tehetetlensége miatt nem repül ki az 1 házból. Mihelyt a hosszanti előtolás a billenő mozgásba megy át, a 2 keret és ezzel a 4 kazetta teljesen lefékeződik, mégpedig még azelőtt, hogy a 2 keret ferde helyzetébe fordul, és oldalirányban szabaddá teszi a 4 kazettát. A használó ekkor a tokot az 1 ház 11 bemenetével ferdén lefelé fordíthatja, és így a 4 kazetta magától a kezébe csúszik. Az egy kézzel történő kivétel gyakran kívánatos, például gépjárművekben. Az 1 ház 11 bemenetét szabaddá tevő keretszerkezet lehetővé teszi továbbá a 4 kazetta különlegesen egyszerű elhelyezését. A 4 kazettát tetszőleges hosszanti helyzetben csupán az 1 házba kell helyezni, és a keretet, mint egy fedelet a kiálló kazettavégre csukni, és betolni. A kivételnél és a behelyezésnél tehát, a szokásos fiókos tokokkal ellentétben, nincs szükség arra, hogy a kazettát a fiók alsó lapjára helyezzük, illetve onnan kiemeljük.

További előnyt jelent az, hogy a tok mind a hat fala kifelé esik, és címkék elhelyezésére alkalmas, tehát nincs szükség feliratokkal ellátott csomagolásra.

Az előreálló tok alkalmas továbbá arra, hogy több azonos tokot oldhatóan egymáshoz lehessen rögzíteni, vagy keskeny 6, 7 oldallapjai mentén, vagy egymásra lehessen őket helyezni sík 9 fedőlapjukkal és 10 aljukkal. Összekötő eszközökként például homyos összeköttetések jöhetnek szóba, melyek a tok 6, 7 oldallapjain, illetve a 9 fedőlapján és 10 alján alakíthatók ki. Az 5. ábrán látható megoldásnál ilyen horony alakú, egymást kiegészítő fecskefark alakú 48, 49 illesztések vannak a keskeny 6, 7 oldallapokon kialakítva. Ha több ilyen tokot keskeny oldalával erősítünk össze, akkor ezek felső 9 fedőlapjai együttesen egy síkot alkot, amelyen egy több kazettára felvett zeneműhöz tartozó kép és szöveg tüntethető fel. A 48, 49 illesztéseknek megfelelő, a rajzon fel nem tüntetett hornyok a 9 fedőlapon és a 10 aljon is kialakíthatók, úgy hogy több tok egymás fölött helyezhető el. Ekkor valamennyi tok 11 bemenete is egymás fölött helyezkedik el. Mivel ilyen összeépített tokok önmagukban ismertek, nincs szükség ennek részletes leírására illetve ábrázolására. Minden további nélkül belátható, hogy a fentiekben a tokok összeépítésekor valamennyi tok a kazetta behelyezéséhez illetve kivételéhez hozzáférhető, és a kazetta még a legalsó tokból is akadálytalanul kivehető.

A találmány nem korlátozódik a fent leírt kiviteli példára, hanem sok tekintetben változtatható. Az 1 ház 35 ütközője például az 1 ház keskeny 6, 7 oldalainak 50 helyein (5. ábra) egy-egy csappal helyettesíthető. A rögzítőszerkezet egy nyomógombot is tartalmazhat, és az 1 ház bemenete helyett az 1 ház hátsó terében is elhelyezhető. Rugóként bármilyen alkalmas megoldás használható és ez tetszőlegesen helyezhető el a 8 hátlap és a 23 hátsó fal között. A kiviteli alak leírásánál ismertetett tok értelemszerűen úgy is változtatható, hogy lehetővé tegye a szalagkazetta mind a négy keresztirányú helyzetét. Bár a tokot zenefelvételt tartalmazó kazettákkal kapcsolatban írtuk le, a tok természetesen ugyanúgy alkalmas mindenféle kazettatípushoz, különösen, ha az megfelel a már szabványosított tokméreteknek. így a kiviteli példában leírt tok úgy is módosítható, hogy alkalmas legyen videó-kazetták elhelyezésére és kivételére, amikoris a tekercsmagokat rögzítő alkatrészek elhagyhatók. A találmány továbbá megfelelő illesztés után a digitális információhordozókat tartalmazó szalagkazettákhoz is alkalmazható.

Claims (7)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Tok mágnesszalag kazetta számára, amely tok aljat, két párhuzamos oldallapot, egy fedőlapot, egy hátlapot és egy nyitott bemenetet tartalmazó négyszögletes házból, a nyitott bemeneten át a házból kihúzható, a szalagkazetta befogadására alkalmas és zárt helyzetében a bemenetet lezáró fiókból, valamint a fiók hátsó fala és a ház hátlapja között elhelyezett nyomórugóból és a rugóéra alatt álló fiókot nyitott, illetve zárt helyzetben rögzítő szerkezetekből áll, azzal jellemezve, hogy a fiók oldalrészekből (21, 22), hátsó falból (23) és elülső falból (24) álló, a ház (1) alját (10) teljesen szabadon hagyó és a ház (1) alján (10) fekvő kazettát (4) teljesen körülvevő négyoldalú zárt keretként (2) van kialakítva, a keret (2) oldalrészein (21, 22) lemetszett szakaszok (36, 37) vannak kialakítva, továbbá nyitott helyzetben az egész keret (2) a ház (1) aljához (10) képest ferde helyzetben van, és a ház (1) alján (10) fekvő és a házból (1) kinyúló kazetta (4) hozzáférhető helyzetben van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti tok kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lemetszett szakaszok (36, 37) csak a keret (2) oldalrészeinek (21, 22) hátsó, a nyitott helyzetben a hát (1) belsejében maradó részét képezik, és a nyitott helyzetben a keretnek (2) a házból (1) kiálló része rövidebb, mint a keretnek (2) a ház (1) belsejében maradó része.
3. 3. A 2. igénypont szerinti tok kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a házon (1) a nyomórugó (3) által előállított erő hatásvonala feletti tartományban legalább egy ütköző (35) van kialakítva, amelyben nyitott helyzetben a keret (2) hátsó fala felfekszik.
4. 4. A 3. igénypont szerinti tok kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a keret (2) oldalrészeinek (21, 22) felső szélein kialakított lemetszett szakaszok (36, 37) nyitott helyzetben a ház (1) belsejében, a fedőlapon (9) fekszenek fel, és meghatározzák a keret (2) és a ház (1) alja (10) által bezárt szöget.
5. 5. A 4. igénypont szerinti tok kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a keret (2) hossztengelyében, a keret (2) oldalrészei (21, 22) között, egymás mögött két bütyök (27, 28) van elhelyezve, amelyek távolsága megfelel a kazetta (4) tekercsmag nyílásainak (13, 13’) középpontjai közötti távolságnak, a bütykök (27, 28) zárt helyzetben a ház (1) aljára (10) merőlegesek, és szélességük megfelel a tekercsmag nyílások (13, 13’) azon része (13”) szélességének, amelyen a kazetta (4) hossztengelye körüli elfordításakor a tekercsmag nyílások (13, 13’) átlapolódnak.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti tok kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hátsó bütyök (28) zárt helyzetben a ház (1) ütközője (35) és a keret (2) hátsó fala (23) között helyezkedik el.
7. 7. A 6. igénypont szerinti tok kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy zárt helyzetben a ház (1) ütközője (35) közvetlenül a hátsó bütyök (28) előtt helyezkedik el, és a keret (2) hátsó falán (23) rögzített karon (40) van elhelyezve, amely a tekercsmagnyílás (13) környezetében rugalmasan felfekszik a kazettára (4).