Az Univerzális Pedagógiai Index (röviden: UPI, angolul: Universal Pedagogical Index) egy komplex, multidimenzionális pedagógiai diagnosztikai és fejlesztő modell, amelynek célja az oktatási rendszerek, intézmények, tanórák, pedagógusok, tanuló szervezetek, pedagógiai módszerek és a modernkori igényeknek megfelelő, a Homo Studens paradigmát követő, önirányított tanulást folytató emberek – azaz minden fajta pedagógiai entitás – pedagógiai kultúrájának mérhető, összehasonlítható elemzése.[1]

A modellt Dr. Zalay Szabolcs PhD magyar neveléstudományi kutató, a Pécsi Leőwey Klára Gimnázium (https://www.leoweypecs.hu/ ) igazgatója, a bajai Eötvös József Főiskola docense dolgozta ki 2020 és 2025 között, több hazai és nemzetközi mérés tapasztalataira építve. A UPI a pedagógiai kultúra integritását méri négy fő dimenzió mentén, amelyek a pedagógiai tudást, a folyamatirányítást, a kommunikációt és a légkört (klímát) értékelik.[2]

Az Univerzális Pedagógiai Index (UPI) logója kifejezi a pedagógiai entitások multidimenziós jellegét, sokszínű differenciáltságát, valamint a fejleszthetőség pozitív attitűdjét[3]

https://w.wiki/FrMF

Az UPI koncepciója a 2010-es évek végén kezdett formálódni, válaszként azokra a kritikákra, amelyek a korábbi oktatási paradigmák kizárólagosan eredménycentrikus értékelését és a tanulási élmény hiányát bírálták. Zalay Szabolcs célja az volt, hogy olyan mutatót dolgozzon ki, amely a pedagógiai folyamat egészét – nemcsak a tanulási eredményeket – képes mérni az egyetemes emberi kultúra viszonyszámaként minden szerveződési szinten – az élő rendszerek analógiájára, a sejtszinttől, a szervezeteken át, a rendszerekig – holisztikus módon, szerves logikára építve.[4]

A modell tudományos alapjai több klasszikus és kortárs elméletből építkeznek:[5]

• Lev Vygotskij mediált tanulás-elmélete
• Urie Bronfenbrenner ökológiai rendszerelmélete
• Albert Bandura szociális tanuláselmélete
• Karácsony Sándor, Zsolnai József és Nagy József pedagógiai kultúra-hagyatéka
• Csíkszentmihályi Mihály Flow-koncepciója
• a McKinsey-jelentés
• John Hattie Visible Learning modellje
• az Egyetemes Tanulás Tervezés (Universal Design for Learning – UDL) inkluzív pedagógiai megközelítése
• valamint az OECD 21. századi oktatási keretrendszerei

A kutatási és validálási folyamat 2021-ben indult, és 2025-re több pilot-projekt sikeres lezárása, valamint a széleskörű hazai és nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményei igazolták a modell alkalmazhatóságát.[1]

Az Univerzális Pedagógiai Index négy fő dimenzióra (R1–R3 és PI) épül, amelyek a pedagógiai kultúra különböző aspektusait mérik:[1]

Dimenzió	Jelentés	Fókuszterület
R1 – Pedagógiai tudás és képességpillér	A pedagógiai filozófia, értékrend és módszertani tudás szintje	Pedagógiai kompetenciák
R2 – Pedagógiai folyamatirányítás	A tanulási folyamat tervezésének és megvalósításának minősége	Didaktikai struktúrák
R3 – Kommunikációs kultúra	Az interakciók, szerepek és kapcsolati intelligencia minősége	Párbeszéd és reflexió
PI – Pedagógiai légkör (klíma)	A pszichológiai biztonság, motiváció és „flow” élmény jelenléte	Bizalom és jól-lét

A UPI értéket a négy dimenzió pontszámainak kombinációjával számítják ki a pedagógiai kultúra 100 pontos skáláján. Képlet és megjelenítés: A gömb térfogat képlete mintájára számítható ki, ahol az első három dimenzió (R1–R3) maximum értéke 2,88, míg a légkördimenzióé (PI) 3,14. Az így kapott érték a pedagógiai kultúra „térfogatszerű” integritását fejezi ki – az ideális pedagógiai kultúra a 100-as UPI-értékhez közelít. Vizuális megjelenés: Különböző méretű, horpadtságú és színű "gömbök" formájában.[1]

A 2024–2025 között elvégzett globális UPI-felmérés 37 ország oktatási rendszerét vizsgálta. Az eredmények szerint a legmagasabb UPI-értékekkel rendelkező országok:[1]

• Finnország, Észtország, Szingapúr és Új-Zéland (81–95) – ezekre jellemző a tanári autonómia, a bizalom és a pozitív légkör.
• Az erős, de merev rendszerek közé tartozik Kína, Japán és Izrael (61–80).
• Az átlagos, de kihívásokkal küzdő kategóriába sorolható Németország, Franciaország, USA és Spanyolország (40–60).
• A jelentős kihívásokkal küzdő rendszerek közé tartozik Ausztria, Horvátország, Szlovákia (20–40).
• A legkritikusabb helyzetet Románia, Ukrajna, India és Csád mutatta (20 alatti UPI-érték).

Az Univerzális Pedagógiai Index (UPI) modell a pedagógiai kultúra minőségének megállapítására szolgál a következő hét entitás esetében:[6]

1. Tanórák, valamint különböző pedagógiai jellegű foglalkozások és szituációk minőségének mérésére.
2. Pedagógusok pedagógiai kultúrájának felmérésére.
3. Oktatási intézmények (iskolák, óvodák, egyetemek) belső önértékelésének támogatására.
4. Önálló, alternatív pedagógiai módszerek kultúrájának mérésére, pedagógusképzési programok minőségbiztosítására.
5. Tanuló szervezetek (pl. intézmények, cégek stb.) belső kultúrájának diagnosztikus értékelésére.
6. Nemzeti oktatáspolitikák (oktatási ökoszisztémák) diagnosztikai és fejlesztési eszközeként, valamint nemzetközi összehasonlító kutatásokban való alkalmazásra.
7. A tanuló ember (Homo Studens) tanulási kultúrájának támogató értékelésére.

A modell így lehetőséget ad arra, hogy a pedagógiai, tanítási-tanulási folyamatok mikroszintű (tanóra, pedagógus, egyes tanulók), mezoszintű (módszerek, intézmények, tanuló szervezetek) és makroszintű (országok, rendszerek) diagnosztikája is megvalósuljon egységes elméleti és mérési keretben, támogató fejlesztési javaslatokkal együtt.[6]

A modell több kutatási pályázat és tudományos konferencia tárgya volt 2022 és 2025 között. A pilot-program során a módszertani továbbfejlesztések és a súlyozási beállítások empirikus alátámasztása megtörtént, számos publikációban megjelent a modell részletes kifejtése. A 2025-ös tanulmányokban az empirikus validálás leírása és a statisztikai bizonyítékok is megjelentek.[7]

• Universal Design for Learning
• Visible Learning
• Flow (pszichológia)
• Pedagógiai diagnosztika
• Karácsony Sándor
• Zsolnai József
• Nagy József (pedagógus)

1. Zalay Szabolcs (2024): Archaikus modellek pedagógiai alkalmazása a mesterséges intelligencia korában. In: Komjáthy Zsuzsanna (szerk.) A XV. Országos Taní-tani Konferencia-kötet: A jövő pedagógiája. Miskolci Egyetemi Kiadó. Miskolc.
2. Zalay Szabolcs (2025): The Universal Pedagogical Index (UPI) - Introduction of Concept and Methodology. DANUBIUS NOSTER (2064-1060), 153–164. Eötvös József Főiskola, Baja.
3. Zalay Szabolcs (2025): A tanulási kultúra egyéni diagnosztizálása és fejlesztése a UPI modell segítségével. XXV. Neveléstudományi Konferencia, Szeged, 2025.11.13–15.
4. Zalay Szabolcs (2025): Diagnózis és terápia: a neveléstudomány válaszai egy világválságra. DANUBIUS NOSTER (2064-1060), 5–15. Eötvös József Főiskola, Baja.
5. OECD (2018): Future of Education and Skills 2030. Paris: OECD Publishing. [1]
6. Hattie, John (2008): Visible Learning. Routledge, London.
7. Csíkszentmihályi Mihály (1990): Flow: The Psychology of Optimal Experience. Harper & Row, New York.

Oldal: Univerzális Pedagógiai Index - Általános leírásj lapjának a címét
Univerzális Pedagógiai Index - © 2008 - 2026 - upi.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat