Minden kedves Olvasómnak, kötős-horgolós-fonós-festős-varrós-xelős barátnémnak eredményekben gazdag boldog új évet kívánok!

Éjfélkor lesz egy plusz kívánságom is: jövőre ismét lendüljön fel a blogvilág!

Békés, meghitt ünnepeket kívánok minden kedves erre járónak!!!

fotózni ezt a feketeséget. Az előző bejegyzésemben már bemutatott Annás-féle zongorakesztyű továbbgondolt változatának 2. számú darabja ő, egy újabb sikeres házasság gyümölcse:o) Két kedvenc fonalshopom fonalait pároztattam össze, remélem, a gyakorlatban is bizonyítják jó tulajdonságaikat.

Tudnivalók:
- fonal 1.: King Kid Silk (70 % super kid mohair, 30 % silk) 25 gr/210 m a Lana-Tex-től (ő megy a fonalfalóba)
- fonal 2.: Genziana classic (100 % lana merino) 50 gr/185 m a Fonalshoptól
- tű: 4-es és 3-as (ujjak) horgolótű


Az előző bejegyzésemben a magamnak készült kesztyű még árválkodott, itt már párban várják a bevetést. Azaz egy reggel már műben voltak, mondhatom, jó meleget adnak.
Néhány adat róluk is:
- fonal: Alpawool 503-as szín (60 % alpaca, 25 % merino, 15 % akril) 50 gr/120 m a Lana-Tex-től
- tű: 4-es horgolótű
- súlya: 67 gr (fonalfalós)

Még pedig arra, hogy a horgolás gyorsabb, mint a kötés. Legalábbis nálam, és jelen esetemben. Történt ugyanis, hogy a kezeim lefagyó félben vannak, kesztyűm pedig nincs. Azaz van, de nem szeretem. Gondoltam, kötni kellene valami szépet, meleget és gyorsan. Elő is bogarásztam a mintáimat, megtoldottam az Eszterével. Az elhatározást már csak a tettnek kellett volna követnie, mikor is szembe jött velem Annás ujjatlan csipkekesztyűje. Kerestem gyorsan jó kis meleg fonalat, kikaptam Ági lányom horgolmányából a 4-es tűt, és elkezdtem. Aztán tovább gondoltam a témát, és ujjakat is horgoltam neki. Itt már nem követtem a mintát, annyira azért nem vagyok türelmes, hogy még számolgassak is, maradt a jó öreg egyráhajtásos pálca. Tegnap késő este jó sokra haladtam - valamikor 9-fél10 körül kezdtem neki, éjfél körül aludtam be rajta - ma reggel befejeztem, gyorsan masinát ragadtam, és most közreadom. Csak így csálén, lógó madzagokkal, egymagában árválkodva. Este elkészítem a párját is:o)

Sokan égünk hópihe horgolási lázban:o) Lelőhelyek a másik blogomban itt.
Anchor Metallic horgolócérnák Mónikától.

További jó készülődést Mindenkinek!

... az újabb napsütéses időszakra, menthetetlenül beborult, napok óta a sötétség az úr. Lehangoló, álmosító az idő:o(

Fény ebben a sötétségben, hogy elkészült a Dove pulcsi, és tökéletesen illik Lánykámra. A modell szerepére mégis inkább legújabb családtagunknak, Gizikét kértem fel. Kissé idétlenül áll rajta a pulcsi, hisz nincs karja, csak fityeg a teste mellett a pulcsi ujja. Karja helyett egyéb testrészével domborít, talán túlságosan is:o)

Ez a pulcsi első látásra szerelem volt, úgy kezdtem neki, hogy Ágim nem is látta. Elég nagy merészség volt a részemről így belevágni, pláne, hogy az ízlésünk homlok egyenest eltérő. Már félig kész voltak az ujjai és a teste, amikor is felpróbálta, addig csak úgy bolyongtam körbe-körbe.
Néhány adat a pulcsiról:

- Dove, tervezte Kutas-Keresztes Ágnes
- fonal: Cambridge 40 % gyapjú, 60 % PAN, cca. 280 m/100 gr
- tű: 4; 3,5; 3-as KnitPro
- súlya: 41, 8 dkg - megy a fonalfalóba:o)

A fonal őskövület lehet, címkéjén ez áll: kézikötő fonal, gyártotta a Nagyatádi Cérnagyár (ilyen szöveg manapság nincs a fonalakon), egy webshop polctakarítási akcióján szereztem be.

Újabb házasság köttetett, egy kötős tali alkalmával tombolán nyert, Melinda festősbojtár korszakából származó gyapjacska, továbbá ennek és ennek a maradékai (még van közte egy másik maradék is, de már nincs kedvem előkeresni, hogy linkeljem) fogadtak örök hűséget egymásnak.

A végeredmény ez a bitang meleg nyakba való magamnak.

- minta: Spectra Cowl (nem tudom linkelni, mert gőzöm sincs, honnan tarháltam össze)
- tű: 5-ös KnitPro
- súly: 121 gr - ő is megy a fonalfalóba

befejeznem, már igazán nem sok híja van, helyette azonban ...
... ezt csinálom, mindezt november 13-án:o) vagy inkább :o(

Régen jelentkeztem már, nem is tudom, miért. Egyrészt nem igazán volt mit mutatnom, ebből következően nem volt érdemleges mondandóm sem. Másrészt időhiány, kedvtelenség? Talán...

Egy korábbi bejegyzésemben már említést tettem a "szövés" szó kapcsán egy sálról, ami nagyon megtetszett. Kigondoltam, hogy a Férjemnek megkötöm. Talán a sál kötésébe nem törik bele a bicskám, olyan ruhadarab, ami nem méretfüggő, mert egyébként a drágám 48-as lábon kb. 150 kg-ot cipel. Ilyen méretekre nem sok kedvem van kötögetni.

Először egy másik fonalból álltam neki, egy tavalyi turiportya alkalmával szereztem a Férjem kedvenc zöld színében 3 gombóc zoknifonalat. Tűre is barkácsoltam 355 szemet, nagy lelkesen el is kezdtem a kötögetést, de valahogy nagyon lassan haladt, meg szúrósnak is találtam a fonalat. Irenkának egy tali alkalmával megmutattam készülő művemet, szerinte még szorosnak is tűnt a kötömény. Én győzközdtem magamat és Őt is, hogy nem-nem, de aztán hazatérve elgondolkoztam a dolgon. Végül igazat adtam Irénkének, és félretettem. Elkezdtem keresgélni a fonalkupacomban (hegyemben), de NEM találtam alkalmas fonalat. Vagy kevés volt, vagy színben nem igazán jött be. Bevásárlás címen meglátogattam a Lidl-t, és hogy, hogy nem, egy csomag zoknifonal vándorolt a kosaramba. Ezek után már semmi nem állt az utamba, egy kötéspróba után este ismét felszerencsétlenkedtem a 355 szemet a tűre , és megkezdtem a végtelennek tűnő munkát. Aki ismer, tudja rólam, hogy hosszú ideig nem tudok csak egy darabbal foglalkozni, legalább 3-4 munkát futtatok párhuzamosan, a többi megkezdettről már nem is beszélve. Ezzel a sállal kb. 4 napon keresztül foglalkoztam folyamatosan, míg nem következett egy pécsi kirándulás, amiről szó szerint egy bőröndnyi fonallal tértem haza:o) De erről majd lentebb.

A sál paraméterei:
- minta: Cerus
- fonal: Treviso sock wool (Lidl-s zoknifonal)
- tű: 4,5-es KnitPro körkötőtű
- súlya: 93 gr
- 132 cmx17 cm
- a széle I-corddal körben végigkötve (egy örökkévalóságnak tűnt), de így szép egyenletes, mintegy keretet képez
A sál textúrája közelről. Mintha nem is kötve lenne, ugye?
És akkor visszakanyarodva a kirándulásra.
Októberben nagy utakat tettem meg hódolva a szenvedélyemnek. Először Vácott jártam Mónikánál, és egy korábbi bejegyzésemben mutatott csodás szerzeményekkel tértem haza. Vannak elkészült darabjaim belőlük, de azokat majd később mutatom.
Aztán nagyot utaztam Pécsre Ágihoz, és - mint már mondtam - egy bőröndnyi fonallal tértem haza:o) A hatalmas kupacról fotó nem készült, de ígérem, apránként megismertetem Veletek.

Többek között vásároltam Soufflé névre keresztelt fonalat, háromféle színben, ezek közül kettőből a remekművek itt láthatók. Alapvetően simán elsétáltam volna e mellett a fonal mellett, valahogy nem az én világom. Picit fényes, picit vastag, picit "grádicsos", valahogy semmi nem stimmelt vele. De aztán megláttam egy belőle készült stólaszerűséget, ami jól nézett ki, marha meleg volt, és "gyorsan elkészül" minősítést kapott. Színválaszték rengeteg, alig tudtam választani.

Valóban gyorsan elkészült a sál, a végén már mértem is az időt, egy gombóc kb. fél óra. Nem kell rajta csodálkozni, hisz 10-es tűvel lustakötéssel elég szaporán halad a munka:o)

Néhány adat:
- fonal: Soufflé by BBB - 38 % merino,47 % akril, 9 % viszkóz, 6 % poliamid; 50 gr/38 m
- tű: 9-10-es KnitPro körkötő tű

Ehhez a piroshoz még egy fülvédő is készült, teljes mértékben elhasználtam a 6 gombóc fonalat.

Folyt.köv:o)

Szeretnék házi feladatot adni kedves Olvasóimnak:o)

Megosztanátok velem, hogy a tiszta gyapjúból készülő kötöményeiteket, és itt leginkább a pulóverekre, kardigánokra, nem pedig a kendőkre, sapkákra és egyéb apróságokra gondolok, hogyan tisztítjátok, szárítjátok? Előre is köszönöm.

... hasznos videóra felhívni a figyelmeteket, amikre a "szövés", azaz "weave" szóra történő kereséskor bukkantam. Igaz, amit meg szerettem volna nézni, nem találtam (nyilván igen foghíjas angoltudásomnak köszönhetően), azonban ezeket a hasznosságokat elmentettem a kedvenceim közé. Ha azonban véletlenül más számítógép közelében lenne épp szükségem rájuk, a blogomon hamar megtalálom, és talán Nektek is tudok újat vagy mást mutatni:o)

Először magát a videót kezdtem feltölteni, de olyan hosszú, hogy képtelen voltam kivárni a végét, és ráadásul több videóról van szó, így maradtak a linkek.

Lássuk az elsőt: lógó szálak - akár kezdő, akár záró - eldolgozása szépen, láthatatlanul.
Én is mindig tűbe fűzöm a szálat, de soha nem figyelem meg, hogy hova böködök:o)

Második: munka közben keletkezett lógó szálak eldolgozása horgolótűvel. Én is alkalmaztam már jó néhányszor, de nem igazán szerettem, mert a színén nekem látszik. Nyilván itt is lényeges, hogy hova bökjünk.

Harmadik: lógó szálak eldolgozása varrótűvel. Szinte hihetetlen, hogy semmi nem látszik a munka színén. Mihelyst ilyen szituba kerülök, azonnal kipróbálom:o)

Az utolsó, negyedik videóra már korábban ráakadtam: fonal toldása Nekem a sok-sok variáció közül ez tetszik a legjobban, már alkalmaztam is az előző postban bemutatott lila pullimnál:o)
Egy másik (Drops) fonaltoldás.

Most hirtelen ezek lennének, de ha találok még valami hasznosat, fel fogom tenni a blogomba is. Cimkének a "hasznosságok" szót is megadtam, így elméletileg az összes hasonló bejegyzés között rajtam kívül mások is csemegézhetnek:o)

két rémisztő kép következik:o)

Elég sokat kötögetek mostanság (is), mégsem haladok semerre sem. Alig tudok valami kész munkát felmutatni, pláne nem a régebben megkezdettek közül. Ez a lilaságos csodaság kedd reggel kezdett neki önálló életének, és egy nyakbontás és újrakötés után kb. fél órával ezelőtt esett le a tűimről.

Tudnivalók:
- fonal: Alpissima 30 % alpaca, 30 % merino, 40 % akril, 50 g/400 m 390-es színkód, dupla
szálával, Pécsről
- tű: 5,5-es KnitPro normál és rövid tűvég
- súly: 185 gr
- hónaljig körben kötve
- méret: kis jóindulattal 42/44

Az egyik legszebb munkám, már ami a pullikat illeti. Még sem vagyok teljesen elégedett vele, a nyaka nem az igazi. Egyszer lebontottam, újra kötöttem, félúton majdnem lebontottam, de aztán az agyam gellert kapott, bevillant egy lehetséges megoldás, és végül folytattam, de nem lett tökéletes. Mindegy, most már így marad. Azt hiszem, már szeretem is:o)

Hogy mi nem tetszik rajta? Nem az az igazi garbónyak, mint pl. az Idlewood vagy a Labirintusos pullié. Arra gondolok, talán azért, mert a fordított kötés van a színén, illetve a textúra elég laza, mivel vastag tűvel van kötve. Azt agyaltam ki kötés közben, hogy a leláncolás előtti sorban a hátsó részt normál szemszámmal, az első részt pedig minden 2. szem után + 1 szem szaporítással kötöttem, azt gondolván, hogy nem fog bepöndörödni. Háááát... tévedtem:o) Pedig I-corddal láncoltam, és mégis. Sebaj, a lényeg, hogy szeretem, imádon a színét, a fazonját.
Ja, még belinkelem a felső rész mintáját, hátha valaki - hozzám hasonlóan - utálja oda-vissza kötésnél a fordított sorokat:o) Egy Dropsos tutoriál keresése közben akadtam rá erre a kis mutatós mintára. Az alja egyébként hónaljig körben kötve simával, aztán szétválasztáskor egy laza mozdulattal máris a fordított sorok voltak a színén:o)

Múlt hétvégén csodahelyen jártam, ezekre a kincsekre találtam:o) Csuda-csuda finomságos fonalak, Zitronok, Zpagetti és más nyalánkságok. Bizseregnek az ujjaim, szívem szerint mindbe beleböknék, de muszáj az ember életében a ráció is, így még rakosgatom őket egy darabig. De nem messzire, hogy mindig szem előtt legyenek:o)

Az úgy történt, hogy Bucilla Betti megajándékozott engem egy számomra nagyon kedves színvilágú sk. festett-fonott fonalgombóccal, talán ezzel itt. Sokáig csak nézegettem, keresgéltem hozzá a megfelelő mintát. Nagyon szerettem volna már kipróbálni, milyen egy kézzel font fonalból kötni. Aztán a Ginkgo kendőre esett a választásom, kötögettem is egész a leláncolásig, de még egy csomó fonalam maradt. Az a helyzet, a kész mű sem igazán tetszett, így egy gyors elhatározással lebontottam. Megint keresgéltem, aztán bevillant a világ legegyszerűbb kendője, a Nina-Nöné kendő. Őt is elkezdtem, de valahogy ez sem tetszett igazán. Újabb bontás. Szegény fonal, úgy kezdett látszani az én gyilkolásom nyoma. Félretettem, majd a blogokat böngészve szembe jött velem egy nagyon tetszetős kendőcske, ami szintén saját festésű és fonású fonalból készült, alkotója Erzsike. Nagyon-nagyon beleszerelmesedtem a látottakba, és már tudtam, mi lesz a Buci-fonalból. Íme ő:o) Az első kép vakuval, a második vaku nélkül, a valódi színek a kettő között.
A vége felé roppant izgalmassá vált a helyzet, így még soha nem rettegtem, hogy kevés lesz a fonalam. Ilyen pici volt a gombóc, és még ennyi híja volt.
Gondoltam, nem úszom meg a házasítást, így előkerestem a lehetséges áldozatokat, melyek Melinda boszikonyhájában készültek. Nyilván a színek és a fonal minősége sem olyan, némi-némi hasonlatosság felfedezhető, ha nagyon akarja az ember:o)

Végül nagyon örültem, hogy nem kerültek felhasználásra. Egy irinyó-pirinyó gombócka még ki is maradt.
Horgolási kényszerem is volt az elmúlt napokban, így születtek ezek a kis mandala-szerűségek. Lehet használni akár faliképnek, akár poháralátétnek, gondolom én:o) Inspiráció innen.
Így néz ki a hátuljuk.
Hosszú-hosszú ideje nem volt a kezemben akril vonal. Néha rám jön a párnahuzat készítési inger, viszont természetes anyagokból kicsit drágának találom, illetve félteném kitenni a különféle viszontagságoknak. Így arra gondoltam, hogy akrilból vagy esetleg feles gyapjúból, pamutból fogok bespájzolni. Azt hiszem, az utóbbi variációknál maradok, az akrillal igen nehezen boldogulok, főleg a horgolás kín szenvedés vele. Így marad a kötés. Az egyik oldal kész, a másik oldalán még hezitálok, miféle huncutságot vigyek bele:o)
A kezem továbbra is fáj, hol jobban, hol kevésbé. Egy kedves Barátném ajánlotta a Müllerben megtalálható esetleges gyógyírt, íme ő, talán enyhíti a szenvedéseimet.

az Ünnepelt nem látja ezt a bejegyzést, előadás, aztán irány haza!

Eltelt egy újabb év, és én egyre jobban érzem a kor előre haladtát. De a fiatalok... övék a világ!
Ágim születésnapjára készítettem ezt a poncsót, rohamtempóban.
Vasárnap délelőtt a monitoron szembejött velem egy poncsó fotója, az agyamban bevillant valami:o) Elő gyorsan a kb. 2 éve parkolóban álló 3!ágó tolnai. Olyan nagyon nem is kellett keresnem, hisz az 1 kg összsúlyú vastag gombóckák elfoglalták a fonalhegy jelentős részét.
Miután egész délután jól begyakoroltam:o) a lustakötést, késő este 9-es tűt ragadván nekiálltam a végleges verziónak. Persze ez csak vicc volt, még ha favicc is:o) Történt ugyanis, hogy 7-es tűvel nagyon tömörnek és merevnek tűnt a már majdnem kész eleje, így egy hirtelen döntéstől vezérelve kezdtem újra a munkát. Lényeg a lényeg, minden szabad másodpercemben ezt böködtem, és szerdán kora este megkapta a jól megérdemelt puhító vízfürdőt. Ez még elsőszériás tolnai, ráadásul 3ágú, elég szúróska volt. A csodamosószer valamelyest javított a helyzeten, de a végeredmény nem feltétlenül a puci bőrön viselendő. Persze nem is arra hivatott, inkább amolyan hűvös őszi reggeleken szolgál majd, remélem, eredményesen.

Néhány adat:
- 570 gr 3ágú tolnai
- 9-es KnitPro kötőtű
Másik ajándék a fotón látható csodaszép kivitelezésű könyvecske az 1001 fonaltól.
Igaz, hogy már beindult a kemény 7. félév (ugye, milyen diszkréten céloztam a korára:o), nem sok ideje lesz horgolgatni, de hasznos, és lesz még szünidő is:o)
Ez meg itt stílusosan a könyvhöz egy 15 grammnyi pamut könyvjelző Irenka ajánlása után:o)

arra ébred, hogy iszonyatosan hasogat a karja, az már gáz, ugye?

A bűnösökről néhány fotó.

Tulajdonképpen nem kell csodálkoznom a jelenlegi helyzetemen, hisz szinte az egész nyarat az ilyen fonalak és tűk társaságában töltöttem. Úgy gondolom, nem vagyok teljesen jól összerakva:o)

Azt hiszem, a 9-es kötőtűt el kellene küldenem egy kicsit előnyugdíjba, és valami barátságosabb méretűt felvenni a helyére.